Seite - 335 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

335 azt mondják róla: „Ez czigány-fészek !" A rendetlen emberról azt mondják, hogy rondább a czigánynál is. A czigány tehát szégyenli a nevét és származását. Ha kérdik tôle, hogy micsoda nemzetbeli, azt feleli: „Román vagyok", és ezt azzal erósíti, hogy „már az apám is az volt." A románokhoz egyáltalán bizonyos rokoni indú- lattal vonzódik, pedig ezek ugyancsak megvetik a czigányt, a ki mégis kevésbbé szereti a rutént. Utóbbi idóben, noha nem valami szívesen, de már mégis elküldik gyer- mekeiket az iskolába, s néhány kôzûlôk már magasabb mûveltségre és a társadalomban tisztelt állásra is emelkedett. A bukovinai czigányság pontos statisztikáját lehetetlen ósszeállitani, mivel a népszámlálásnál és egyéb számbavételnél mindig románoknak vallják magukat. Számukat mégis úgy kórúlbelúl 2.ooo-re tehetni. Tekintve azt a vonzódást, a melylyel a románokhoz húznak, rôvid ido múlva, úgy látszik, teljesen ebbe a nemzetiségbe fognak bcleolvadni. Helységek és házak. Négy faluszerú városon kivúl Bukovinának 1775-ben 273 lakolt helysége és 55 tanyája volt. A tartomány lakossága ez idó ota kórúlbelúl a nyolcz- szorosára szaporodott, és a helységek száma, valamint terjedelme is meg- nóvekedett. Jelenleg Bukovinának kerekszámmal 330 kózsége 700-nál tóbb helységból áll, de az osztrák állami átlagnak még ez a szám is jóval alatta marad a tartomány terúletéhez képest; e szerint Bukovina helységekben szegény. A falvak azonban aránylag nagyok, még pedig mind lakosaik számát, mind pedig külónósen kiterjedésüket tekintve. Ugyanis mintegy 80 kôzség, tehát az osztrák állam ôsszes kôzségeinek majdnem 4'/2 százaléka 2.000-nél tóbb lakost számlál, holott a tartomány terúlete csak alig 3'/2 százaléka a birodalmi tanácsban képviselt országok egész terúletének. Bukovinában átlag egy-egy kózségre kerekszámmal 170 ház és 900 lakos jut ; igy tehát egy-egy házra alig esik tóbb 5 személynél, a mi egyéb tartományokhoz képest kevés, s e szám még a tartomány fóvárosában sem emelkedik magasbra 10-nél, minthogy ennek is egészen falusiasak a külvárosai. A helységek a rónaságon és a dombvidéken lehetôleg a déli lejtókón, vagy a patakok s folyók gyakran mély vôlgyeinek oldalain, a hegységben pedig a fó- és mellékvólgyekben épúltek. A telepek szaporodtával sok újabb