Seite - 336 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

336 majorság természetesen kedvezótlenebb idójárású helyre is szorúlt, fóleg az egyenlótlenebb talajú vidékckcn. A tartomány hegyvidékén némely major, fôkép a legelóterúletek fólhasználhatása mialt, továbbá egyes távol eso havasi kunyhók, nemkülönben a favágók és szénégetók lakai a völgyektöl jó messze a magasb lejtókón és benn az erdók mélyén is rejtóznek. Hajdan még biztonság szempontjából is kedvelték az ilyen kevéssé hozzáférhetó, szaka- dékok ólén meghúzódó lakóhelyeket. Az újabb keletú gyarmatokat kivéve, a tóbbi falvak házai és majorjai általában mozaikhoz vagy a méhkas sejtjeihez hasonlóan csoportosúlnak egymás mellé akként, hogy az egyes telkek kórúl, vagy legalább azok tóbb oldalán a falu egy-egy útja húzódik. Csak egészen sík terúleten van az egyes telepeknek legalább nagyjában négyszógú alakjuk, míg lejtós és kivált nem ritkán csuszamlós talajon egészen szabálytalan, sokszógú alakúak, minthogy alkalmazkodni kellett a talaj alakúlatán kivúl nevezetesen annak különbözö jóságához is. Mívelésre kevésbbé alkalmas terúletek legelóúl kózhasználatra maradnak, ép így a szabálytalanúl kanyargó falusi útak ósszeszógelléseiben és kiszélesedéseiben burjánzó fú is. Mindenkép van azonban a kózségnek egy, valamikor terúletén kivúl feküdt, de ma már sokszor házakkal szegélyezett s "ez által megszúkúlt legelóje, melyet rendesen árok és sáncz vesz kórúl. Kút, a mely többnyire közös használatra való, rendesen csak egy-kettó van egy-egy helységben. A hegység szúkebb vólgyeiben a csoportos elhelyezésú falu imént leírt alakja nagyjában ugyanolyan, mint a dombos és sík vidéken, csakhogy valamivel hosszabb, a nélkül azonban, hogy az ilyen ú. n. hosszúkás falu még a vólgyfenéken húzódó részében is két ház-soros faluvá lenne. Ilyen elrendezés csak az új telepeken látható, részben pedig a régibb helységeknek régi útvonalak mentén keletkezett újabb toldalékainál. A háztelkek kiterjedése a sík fóldón egy és két hektárnyi kózt válta- kozik, de néha kisebb is, és a beépített terúleten, meg az udvaron kivúl konyhakertet, a kórúlményekhez képest gyümólcsóst és rendesen egy-egy darab fóldet is foglal magába. Sokszor e telekból áll az illetó tulajdonosnak egész birtoka, melyhez ilyenkor többnyire kisebb elsó- vagy másodrendú bérletek csatlakoznak. Gyakran azonban a háztelekhez még a helységnek egy vagy több dúlójében, vagy a falu határán kivúl is fekvó szántófoldek tartoznak, a mikor aztán a kis parasztbirtok tíz hektárnyira is, de ennél többre nem igen rúg. A dombvidéken a háztelek rendesen nagyobb, de a