Seite - 345 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

345 pinzgaui havasi kunyhókon is. Az ajtó sarokpántjai ncni ritkán csak gúzsból vagy börböl vannak. Az ablak cgyetlen kis üvegezett ráma, mely mozdít- hatatlanúl van a falba illesztve. Benn a hegységben még ma is akárhány lakóház van, a melyen legkisebb darabka vasrészt sem találhatni. A kerítés fában bóvelkedó vidékeken karámszerúen, zegzugosan dúló, hasított fákból áll, melyek két-két földbe ásott és felsó végeiken vesszógúzsból font gyúrúkkel egybekötött kóz-szárfa kôzé vannak foglalva. Néhol azonban rönkökböl alkotott, vagy olyan vesszókerítés is látható, a milyen Salzburg vidékén szokásos, és ez kecskebakszerûen a földbe vert czövekekböl áll, melyekre a hosszú hasogatott fát rézsútosan fektetik. A sikságon hasogatott fákat czövekelnek szorosan egymás mellett a földbe, azután fölül vesszófonással foglalják össze, vagy pedig — s ez a leggyakoribb eset — fonott kerítést készítenek s azt egyes szárfákra, vagy esetleg éló füzfatörzsekre erósítik; a sôvény fôlfelé keskeny, gyeppel vagy mohával boritott tetóvé szélesedik. Deszka- vagy léczkerítést csak legújabban készítenek a Dnieszter-menti, fában szukölködö vidéken, a bol tüzelófa hijján kukoriczaszárral és náddal, — mely a vesszökkel egyetemben néha még az útak javítására is szolgál, — sokszor pedig a ház déli falán vagy a kerítések oldalán száritott trágyával is kény- telenek tüzelni. Minthogy azonban ugyanitt az épitôkônek bôvében vannak, keritésúl köfalat is emelnek, és csak ritkán érik be e czélra a napraforgó erös kóróival. Sánczolásból és ezen belúl árokból álló kerítések szintén nem épen ritkák a sikságon. Az udvar, a marhajáró és az esetleges elóudvar a falu fó útczája, a szomszéd telke, a kert vagy a szántók irányában szintén be van kerítve. A kerítéseket a szekerek és a marhák kijáratánál egyszerú fonatos vagy léczkapuk kötik össze, mig a gyalogjárók a kerítés fél magasságáig leerö, ajtó szélességnyi bevágáson járnak ki s be, melyhez a bevágás elé fektetett kódarabok vagy fatuskók szolgálnak kezdetleges lépcsóúl. A kapunál, ha vízárok húzódik elótte, hid építése válik szükségessé, melyet a leginkább kéznél lévó anyagból, kóból, gerendákból, de néha fonadékból vagy egy-egy kivájt fél fatörzsböl tákolnak össze. Ugyszintén szokás a kútakat is ilyen kivájt fatörzsekkel vagy fonadékkal bekeríteni. Az udvaron még a köcsögök számára való ágast említhetjük meg, a mely többnyire egy-egy kiszáradt s leesonkolt fenyúfácska szokott lenni. Ugyanott láthatni a jó nagy kender- tilót is ; a szinben pedig a szekereket, mezógazdasági eszközöket és a többi szerszámokat, s mellettük olykor halászó kasokat és szákokat is. B. 44