Seite - 351 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

351 jószágain láthaló építkezések. Egyszerúek a falusi plebánosok lakóházai is, valamint az azokkal rendesen kapcsolatos gazdasági épúletek ¡s. Bukovina mcgszállásának idején az egyes útak nientén állott korcsniák ép olyan nyomorúságos állapotban valának, mint az útak. Sokszor bizony nem voltak egyebek fóldbe vájt putriknál, a melyekben legfolebb pálinkát lehctctt kapni, egyebet alig. Csakhamar azonban rendes múútak épúltek a tartományban, a melyek tetemesen javították és fokozták a kózlekedést, s ezzel együtt alkalmas és nagy, rendes szállóházak is keletkeztek az útak nientén. Alaprajzuk e vendéglóknek rendesen derékszógú négyszóg, mely- nek keskenyebb oldalán tobbnyire vaskos oszlopokon nyugvó, oromzatos elóépítmény van. Az épúleten hoszszában széles bejárat megy keresztúl, melytól jobbra, balra elúl a vendégszobák, ivók és mellékhelyiségek, hátúl pedig a lóistállók, kocsiszínek, stb. vannak. A lemberg-jassyi vasútvonal megnyílta ota az országútak fontossága csókkenvén, azokkal együtt ez útszéli vendéglók forgalma is tetemesen alább szállott. Házi ipar. A házi ipar az osztrák tartományok egyikében sem oly általános elterjedtségú, mint a monarchia keleti szélén fekvó Bukovinában. A merre tekintünk, a tartomány legéjszakibb részétól, a hol a Dnieszter lomha hullámai hómpólyógnek, a legdélibb vidékig, a hol az Aranyos-Bisztricza és a Dorna gyonyórú zóldes vize csórgedez a vólgy felé, a hucul magános kunyhójában, a Tomnatik lejtóin, keleten, a román határon a suczawai kerúletnek óriási kertekhez hasonlító falvaiban : mindenütt és minden népfajnál, legyen az rutén, román, hucul, magyar, német, lippován vagy tót, egyaránt meg- találjuk a házi ipart, mely valamennyinek kózós sajátja, s melyet valamennyien egyenló szeretettel, egyenló szorgalommal ápolnak és múvelnek. A szokások, a viselet, az erkólcsók és a múveltségi állapotok szerint azonban más-más a házi ipar gyakorlata, nemkülónben a házi ipari termékek használata is. Az úgy nevezett hazai népek, a románok és a rutének, ósszes ruhá- zatukat egészen otthon készítik, ingeiket, fejkendójüket eredeti mustrájú tarka hímzéssel gazdagon díszítik, kenderból vagy gyapjúból kózónséges használatra, vagy pedig ünnepi alkalomra szolgáló pokróczot és szónyeget szónek: a bevándorolt németek házi ipara csupán a vászon szóvésére, a