Seite - 356 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

szónek, a földbirtokosok megrendelésére dolgoznak, s rendszerint a meg- rendclótól kapják a szóvéshez való anyagot. Ámbár nem szövött keime, de ugyanazon czélra szolgál, mint a szónyeg, a nemeztakaró egy faja (päslä), melyet 1 méter szélességú és 2 vagy 2.5méter hosszúságú darabokban készítenek. Alkalmas nagyságú vászonlepedóre mint- egy 20 centiméter magasságú rétegben kiterítik a laza gyapjút, azután vízzel folyton feeskendezve mind szorosabban begöngyölik, míg a gyapjú úgy össze nem áll, hogy a kész takaró 2 '/3 vagy 3 centiméter vastagságúvá lohad. E takaró sótét barna alapját egyszerú fehér mustra díszíti, a mit fehér gyapjú rárakásával állítanak eló. Azonban a házi foglalkozás nem szorítkozik egyedúl a kész fonálnak a szóvószéken való fóldolgozására, hanem a fonalat is mindenütt maguk fonják. A paraszt jobbára tengerivel bevetett fóldjéból egy kis részt, nehány négyzetméternyi terúletet kihasít és abba lent (in, ¿en), vagy kendert (cänepä, konopli) vet. A kendert, mikor elvirágzott és a lent, mikor kózel van az éréshez, kinyóvik, kévékbe kótik és a kévéket száradás végett sátoralakban fólállongatják. Azután kóvetkezik az áztatás, a mi vagy a kózeli patakban, vagy e czélra ásott sekély gódórben tórténik. Az áztatás után, a mi ót—nyolcz napig tart, az így kikészített kendert vagy lent a fóldón kiteregetik, hogy a nap jól kiszárítsa; majd ósszeszedik, megtilólják és gerebenezik. A tilólás kivétel nélkill kózónséges nagyobb vagy kisebb kézi tilón tórténik ('melitoi, bat alia; melifá, terlyca). A gerebenezést is elóbb óreg ('railä, derhiwka), majd fínomabb (peptene, hrebinky) gerebennel végezik. Ugyanekkor a rost- szálakat hosszúságuk szerint gondosan osztályozzák, s belóle a szerint finomabb vagy durvább fonalat, a hulladék csepúból pedig vastagabb fonalat fonnak. A fonáshoz kivétel nélkül vagy fonópálczát (furcä, kuziwka), vagy kézi orsót (fus, wereteno) használnak. A rokka Bukovinában majdnem teljesen ismeretlen. A fonalat arra szolgáló eszkózókkel matringba vagy csévébe gombolyítják .a szerint, a mint a szóvószéken szálas vagy bélfonálnak alkalmazzák. A kész vásznat a legkózelebbi patak mellett a gyópre kiteregetve fehérítik, azután ósszegóngyólgetik és vagy a ládába teszik a tóbbi efféle készlethez, vagy pedig, ha a szükség úgy kivánja, mindjárt ruhát varrnak belóle. A sokféle népfaj zagyva keveréke mellett a házi foglalkozásnak most vázolt ága, t. i. a Ien és kender termesztése és fóldolgozása az, mely Bukoviná- nak olyan egységes jelleget kölcsönöz, a milyennel egyebütt nem igen talál- kozunk. Minden udvarból hallatszik a tilónak a zaja, itt gerebeneznek és