Seite - 360 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

kedvelt eledelere, a barszcz-ra. Szöval a bukovinai paraszt szorgalmasan mun- kälkodik, nem teszi kczet az ölebe, hanem lelemenyesen földolgozza mindazt az anyagot, melyet az anyatermeszet ad neki; a mely videk iränt a termeszet mostohäbb volt, ott a szegenyebb lakossäg igy munkälkodva tengeti eletet, az äldottabb videk lakossäga ellenben diszesse teszi otthonät, megalapitja, elömozditja es föntartja anyagi jölletet. Zene. Egyhdzi zene. — A szep es kies Bukovinänak mai nepessegeben a romänok es rutenek a lakosok ös törzsei. Mindket nep a görög-keleti egyhäz hive, a melyben a hangszeres zene nem bonos, az enek azonban fontos reszeve vält az isteni tiszteletnek. Mint valami illatozö virägkoszorü, i'igv fonja ät az enek-zene a keleti szertartasokat es az összes isteni tiszteleti cselekvenyeket s huseges kiserö tärsa az a görög-keleti keresztenynek bölcsöjetöl egeszen sirjäig. Egyhdzi enekük häromfele: 1. magänenek, 2. egyszölamü vältöenek (antifona) es 3. összhangzatos, többszölamü karenek. A keresztenyseg, mely a valläsos erzesek kifejezesenek egyik eszközeül mindig a szöt s az eneket välasztotta, szämtalan költöi es zenei termeket hozott letre, ilyenek: a himnuszok, a dicsöitö es magasztalö, vasärnapi es ünnepi enekek, melyek a römai csäszäroknak minden irtö dühöngese mellett is fönmaradtak s a hitnek leronthatatlan erössegei valänak. Ily mödon több mint ket szäzad folyamän hihetetleniil fölszaporodtak az enek-szövegek es a dallamok a keleti egyhazban. Jdnos, ki elebb a damaskusi kalifa minisztere volt, kesöbb pedig a Szent Szäva kolostoräban szerzetes (meghalt 776-ban), a szövegeket es dallamokat rendszerbe szedte, az egesz anyagot nyolcz fö hangnem szerint csoportositotta s ezen müvet „ Oktoickosu-nak nevezte. Az egyszölamü egyhäzi enekre nezve az Oktoichos szolgäl mind mäig välto- zatlan szabvänyül. Azt, hogy ünnep- es vasärnapokon a szövegek melyik fö dallamra, melvik cantus firmus szerint eneklendök, a „Tipikon-könyv" mutatja. A dallamok följegyzesere a görög abc betüit hasznälta, melyeket a szöveg föle irt. A XII. szazad vege feie Kukuzelos Jänos, ki elebb domestikos didaskalos, vagyis a konstäntinäpolyi Aja-Sophia csäszäri enekeseinek karmestere volt, kesöbb pedig szerzetes egyik athosi kolostorban, a görög egyhäzi magän- enek hangjelzesere sajätszerü, czikornyäs hangiräsi mödot talält föl; a görög