Seite - 368 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

SCS a kezében, ölnyi magasra föl-fölhajitja és ismét megkapja.u A tánczczal bensö kapcsolatban van a dal, mely rendesen 4—8 sorból áll. Ilyen dal ezer szám- mal van. A szumka humoros és szatirikus tartalmú vidám dal. Az alábbi példákban egy dumkát s egy kolomyjkàt mutatunk be : fi- *• íi _Eul_JL' * J ——--I * - 1 ÈjjjpC "H ""I ¿£==±3 V V m*^ Allegro. Kolomyjka. S U S I j — . » " C IP 0 * *Jr ? 1 h • ; « » r*'- i 1 . V . C ^»-fe^-pfc^—1- > a > > K K- »j fc¿rJ-~ A nemzeti tánczokhoz számítják még a legények félkôr tánczát, az oláh és szerb eredetú arkan és hajditk tánczot; a kozaczok (kozák táncz) nevú tánczot, melyet párokban lejtenek, és a woloska-1 (oláh kör táncz), stb. A Pruth és Dnieszter melléki alfold ruténjeinek tánczaiban nines annyi hév, mint a Kárpátok vidékén lakóéiban, hiányzik belólük a könnyed mozgékonyság, a kelló lendúlet, a csapongó, gondúzó életkedv. E dalokon és tánczokon kivúl a bukovinai ruténeknek ünnepekhez kötött énekeik is vannak, ilyenek : a koljady (karáesonyi énekek), szczedriwky (vízkereszti énekek), pisni na malanku (ó-esztendó estéjére való énekek), hajiwky (húsvéti, tavaszi énekek), rusalky (pünkösdi énekek). Vannak továbbá bölesö-, keresztelô-, Ieánykéró-, lakodalmi, sirató-, arató-, fonó- és játékdalaik is. A rutén nép zenészei a kobza és a nair kivételével ugyanazon hang- •szereket használják, mint a románok. A nép között igen el van terjedve a dremba, vagyis a doromb; de a duda és tamburin csak itt-ott fordúl eló.