Seite - 374 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

komolyan czéljáúl, hogy az állam új alattvalói megkapják azokat a múvelódési alapfóltételeket, a melyekkel saját nemzeti egyéniségük megtartása mellett a szellemi haladas útján annyira mehessenek, hogy magasb múveltségú nyugati némct polgártársaik mtillé sorakozhassanak. A katonai kormányzat (l 774—1786) áldásos szcrvezó és a múvelódést elómozdító munkásságának felejthetetlen emlékeit hagyta a tartományban. E kormányzat át lévén hatva attól a nemes szándéktól, a melylyel II. József császár birodalma minden népét egyenló szeretettel és gonddal ólelte keblére, sziintelen a tartomány anyagi jóllétének és szellemi múvelódésének fejlesztésére tórekedett. E czélra Erdélyból és Magyarországból is híttak a tartomány tóbb új iskolájába román tanítókat. 1780-ban mar nyolcz iskola állott fónn, hat román, egy latin és egy góróg nyelvú, a melyekhez 1781-ben már egy német is járúl. 1783-ban a román és német nyelv számára egy-egy mintaiskolát állítottak Czernowitzban és Suczawában, valamivel késóbb egyet csupán a román nyelv számára Szerethen; 1786-ban nyílt meg Suczawában a papneveló-intézet, melyet 1789-ben Czernowitzba helyeztek át. 1786-ban még három minta-fóelemi iskolát állítottak a román nyelv számára Zastawná- ban, Kimpolungban és Waszkoutzban, továbbá tóbb elemi iskolát létesítettek a r.agyobb plebániák mellett. Ezeknek a száma 1792-ig 32-re emelkedett. Az iskolaügy ezen órvendetes fóllendúlését a katonai kormányzat csak úgy eszkózólhette, hogy az 1784 január 10-én kelt leírat értelmében „minden ren- delkezését a püspok és az egyházmegyei fótanács felügyelete alatt, illetóleg elózetes tudomásával" tette meg, nemkülónben pedig azzal, hogy a maga részéról a góróg-keleti püspok i hivatal is szúntelen azon fáradozott, hogy a lakosságnak a kormány becsületes jó szándékai iránt táplált bizalmatlan- ságát leküzdje és eloszlassa.- A nemzeti múvelódés e szépen megindúlt fejlódését azonban megakasz- totta Bukovinának 1786-ban Galicziába, e tartomány egyik kerúlete gyanánt tórtént bekebelezése. Az iskolák ezzel a lembergi tanügyi fóhatóság alá kerúltek, a mely egészen másféle czélokat tartott szem elótt, mint a II. József korabeli és az ó szellemétól áthatott katonai kormányzat. E lépés helytelen- ségét már II. Lipót is határozottan elismerte 1790. évi szeptember 29-én kelt pátensében; mindazonáltal csak félrendszabályokkal akartak a bajón segíten'i, melyek a lakosság által várt sikert nem hozták meg, minthogy az iskolákat továbbra is a lembergi tanügyi fóhatóság felügyelete alatt hagyták, ez pedig 1793-ban megszúntette a kótelezó iskolázást, a nem-katholikus