Seite - 376 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

vallású tanítókat a katholikus hitre igyekezett téríteni, a kik pedig kózúlók áttérni vonakodtak, azokat rógtón clbocsátotta és hclyeiket romániil nem tudó katholikus tanítókkal toltótte be. Ez a térító irány annyira elriasztotta a góróg-keleti lakosságot az iskolába járástól, hogy az 1792-bcn fónnállott 32 iskola száma 1804-ig 14-re olvadt le. Kevéssel utóbb szívós küzdelem támadt a góróg-keleti iskoláknak a lembergi fóhatóság és vezetés alóli fól- szabadításáért, a mely végre a bukovinai egyháztanácsnak 1837 szeptember 3—7-én kelt jelentése és az erre 1844 május 18-án bekóvetkezett legfelsóbb elhatározás, valamint az 1844 július 7-én kelt kormányrendelet alapján akként nyert elintézést, hogy ezentúl Bukovina ósszes nemzeti népiskolái kivétettek a lembergi római katholikus egyháztanács fófelügyelete alól és a czernowitzi góróg-keleti consistorium fóhatósága alá helyeztettek. Az említett legfelsóbb elhatározásban kifejezett szándék azonban csak hosszas tollharez után kerúlt az 1850 február 23-ki miniszteri rendelet alapján végrehajtásra, a mi által véglegesen a czernowitzi góróg-keleti egyháztanácsra ruháztatott át a buko- vinai nemzeti népiskolák vezetése és a rájok való fófelügyelet, s egyúttal a népiskolái tanítás alapos újjászervezése is megindúlt. A vezetés tényleges átvétele azonban csak ót esztendóvel késóbb tórtént. Ez idóben az egész tartomány terúletén valamennyi felekezet és nemzetiség számára mindóssze csak 50 iskola állott fónn. Ettól fogva azonban a bukovinai góróg-keleti lakosság iskoláinak fejlesztése igen órvendetesen haladt elóre; mert a midón az 1869 májusi országos népoktatási tórvény értelmében 1870-ben a góróg- keleti népiskolák fólótti felügyelet az ekkor szervezett országos tanügyi tanácsra hárúlt át, ez új tanügyi hatóság a régitól 108 rendszeresített és 104 keletkezóben lévó népiskolát vett át. A es. kir. tanügyi tanács vezetése alatt a bukovinai népiskolák száma 1891-ig 299-re emelkedett, a mely évben 2 19 egy, 45 két, 11 három, 16 négy, 2 ót és 6 hat osztályú elemi iskolája volt a tartománynak. E népiskolák kózúl csak 96-ban volt a tanítás nyelve tisztán román, míg 54-ben a tartomány más nemzetiségeinek nyelveivel osztozott. A bukovinai románságnak nemzeti szellemben haladó müvelódésére igen kedvezó hatású volt az a legfelsóbb elhatározás, a mely 1848 deczember 20-án az akkori czernowitzi bólcseleti fóiskolán a román nyelv és irodalom számára tanszék fólállítását rendeli el. E tanszéket 1849 február 28-án az erdélyi román származású Pumnul Áron foglalta el. Késóbb e tanszék a czernowitzi fógymnasiumhoz kerúlt, s a román nemzeti múvelódés ügyének vele együtt nem csekély szolgálatot tettek a késóbb szervezett kózépiskolák