Seite - 377 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

és az egyetem hasonló kathedrái. Ezeknek fólállításával, fóképen pedig a rzernowitzi Ferencz |ózsef-egyetem létesítésével Bukovina románjai is meg- nyerték azokat a fóltételeket, a melyek saját nemzcti szellemû magasb múveló- désüket és irodalmi életük fejlódését is biztosítják. Az 1848. évvel kezdódik a román irodalom minden terén az a fól- pezsdûlô élet, a melytôl a bukovinai románság nemzeti irodalma fejlódésének új korszakát számíthatni. A mondott évig azonban csak vajmi csekély román nyelvíí irodalmi termékról szólhatunk. A mi megjelent, az is jórészt az állami kormányzat kezdeményezésére látott napvilágot és részint oktató, részint tórvényhozási természetú volt. A rendszeresebb általános népoktatás útjának egyengetésére a kormány a régi, 1757-ben második kiadást ért ABC-és könyv Huevar, sait începere de hivHäturä celor ce vor sä învete carte cu slove s/ovenef'ïUJ mellé több más román nyelvú tankönyvet iratott vagy fordittatott románra és nyomatott ki. A tórvényismeret terjesztése érdekében továbbá románúl is kiadták a tôrvények szôvegét. A bukovinai román irodalom ez elsö korszakának irói kózúl azonban némi nèvezetességre esak az erdélyi származású Budai Deleanul fános emelkedett, a ki századunk elején es. kir. országos tanáesosi ranggal a lembergi kormányzóság bukovinai osztályában hivataloskodott mint román fordító. Czéljáúl mindenekelótt azt túzte ki, hogy a román irodalomnak egyáltalán, de különöscn a bukovinainak az alapjait megvesse több rendbeli román, latin és német nyelvú, tôrténelmi, nyelvtudományi és szépirodalmi munkáival. E munkák kózúl külónósen emlitendók : egy román-német és német-román szótár 1805-ból, egy román- latin-német-franczia szótár, a román nyelvnek egy román és egy latin nyelvú nyelvtana 1812-böl, továbbá két román nyelvú értekezés a román nyelvnek latin betúkkel való írásáról, valamint a német nyelven írott „rövid meg- jegyzések Bukovináról ". Deleanulnak mindezen munkái nemesak bukovinai tórzsrokonai szellemi múvelódése iránti meleg érdeklódését, hanem azt is tanúsitják, milyen iránvba óhajtotta ó e múvelódést terelni. Amde úgy ezen dolgozatai, mint egyéb múvei, bármily kiválók voltak is korukhoz képest, az akkori kórúlmények nyomasztó hatása alatt csak kéziratban maradtak és nem láthattak napvilágot. E kéziratokat 1868-ban fedezte föl Lembergben Asaki Gyórgy jassyi tudós, a romániai kózoktatásügyi miniszterium pedig megvásárolta és a bukarcsti állami kónyvtárban helyezte el. Deleanul munkái kózúl csak kettó jelent meg legújabban : a „ Tiganiadau czímú, tizenkét énekból álló tréfás-gúnyos hóskóltemény, a melyben a szerzó csípósen obtorozza a 6. 48