Seite - 385 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

Szépirodalmi téren a kisérletezók sorát a szép tehetségú Porumbesku Heraklius (1823 —1896) papnóvendék nyitja meg, a ki 1849 óta külonféle folyóíratokban kólteményeket tett kózzé, melyek kózúl némelyek, így az vEü sint/atá de Romin", az „Aratruls.plugulaz „Audití colo un budum rtsunä" a nép ajkán még ma is élnek. írt több prózai elbeszélést is. Termé- kenyebb ó nála Bumbac Vazul J. suczawai gymnasiumi tanár, ki mar tanúló korában ismertté tette nevét. 1861 óta folyóíratokban és rópíveken kózólt külonféle kólteményekkel, melyek nagyrészt hazañas nemzeti tárgyúak. Meg- említjük kózúlók külónósen a tizenkét énekból álló (befejezetlen) „Drago$ida" czímú hóskólteményt, melyben a moldvai fejedelemségnek Dragosz alatti megalapítását akarta megénekelni; továbbá a „Piatra Cáteleí" czímú nyolcz énekes, a „ Treí fratí" czímú húsz énekes és a „Mioara" czímú négy énekes elbeszéló kólteményeket. Vergilius Aeneisét és Horatius ódáit is lefordította román nyelvre eredeti versmértékeikben. Testvére, Bumbac J. János is ismert nevú kóltóje Bukovinának. Számos kólteménye kózól e helyütt „Florinta" czímú'ót énekes elbeszéló kólteményét és az „ Arborele Habsburgilor" czímú ódát említjük. (Megjelent a Sbiera J. G. írta „Rudolf ] principele nostru eredi- tariu, Cernáut 188iu czímú életrajzi vázlatban). Rendkivúli kóltói tehetséggel volt megáldva a korán elhúnyt Petrino Dómótór (1846— 1878), kit „Florl de mormint" (1867) czímú kólteményeiben meghatón elsiratott nejének halála sótét, búskomor világnézet tolmácsává tett. Ez nyilatkozik ^Luminl umbre" (1870) czímú kólteményfúzérében is. Olvasásra méltók még „Raulu (1875) és „¿a gura sobeí" (1876) czímú epikai múvei is. Kólteményei lendúlet, mélység és kifejezésbeli szépség tekintetében a bukovinai román lyra legszebb virágai kózé sorolandók. Kóltói léleknek vallják Berariu J. plebánost is (1846—1895) „ O noapte pe ruinile Sucevel„Stilpul luí Vodáu, „Lupta de la Smirdan" czímú kólteményei, valamint „Dochiea", „Ockíul bouluí", stb. czímú elbeszélései. Vonzó elbeszéléseket és humoros rajzokat írt Stefanelli Tódor tórvényszéki tanácsos; ilyenek : „ Georgíü Fulgerul„Dascálul Tintila„ Como ara luí Pintea", „Hasan cälugärul", „Moara dracului", stb. Az irodalom ez ágában egy-két írónót is említhetünk, így Stefanovici C. Zsófia és Voronca Z. Ilona asszonyt. Már az ifjú czernowitzi egyetem hallgatói kózúl is kivált néhány ugyane téren. Igy mindenek elótt a korán elhúnyt Porumbesku Cyprián (l 854— 1883), ki diák-dalaival és zeneszerzeményeivel egyaránt kitúnt; továbbá a más irodalmi ágakban is jeleskedó Morariu Konstantin plebános-helyettes, ki egyebek kózt B. 49