Seite - 393 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

eszméról nem tettek le, s az a XVI. század folyamán jóval kedvezóbb kórúl- mények kózótt, a nyugati orosz egyház szúkebb terúletére szorítkozva meg kezdett testesúlni. De egészen simán és az illetékes felek kemény ellentállása nélkül ekkor sem ment a dolog. Elóbb heves egyházi küzdelem tórt ki, mely mindkét részról nagy túzzel folyt; de bármily sajnálatcs is e harcz más szempontból, irodalomtórténeti tekintetból mindenesetre megvolt az az üdvos hatása, hogy fólserkentette a lelkeket s hogy a régibb orosz irodalomnak legalább részben idószerú, a jelenból merített és a meglévó egyházi s nemzeti ellentéteket feszegetó tartalmat adott. Azon élénk kereskedelmi, politikai és szellemi kózlekedés mellett, a mely az akkori Moldva és a hajdani lengyel- lithván birodalom nyugati-orosz részei kózótt fónnállott, nem maradhatott el az itt dúló egyházi harcznak és az azt kiséró irodalomnak a moldvai részekben sem a visszhangja. Az akkori Moldva írástudó kóreiben szorgalmasan olvas- gatták és magyarázgatták a vallási egyesülés melletti, de még inkább az ellene szóló értekezéseket és kónyveket, s mivel az ország fejedelme és lakói a góróg hitvallás hívei valának, természetesen az egyesúlés ellen küzdók pártjára állottak. S mig a moldvai hoszpodárok és az ország nagyjai a lengyel fóldón éló hitsorsosaikat templomaik, szerzetesrendjeik és nyomdáik fón- tartására tetemes pénzadományokkal, a hoszpodárok pedig ezenfólúl még a lengyel királyoknál és senatoroknál ismételt kérelmekkel és fólfolyamodásokkal is istápolták: addig a moldvai kolostorok a maguk részéról szintén hathatós erkólcsi támogatásban részesítették óket. A moldvai, fóleg pedig a mai Bukovina terúletén állott kolostorokban keresték s nem ritkán meg is találták a kelló irodalmi segédeszkózóket az orthodox álláspont védói. Igy példáiíl kétségtelen, hogy ez álláspont egyik legkiválóbb, de mindenesetre legtudósabb és legtárgyilagosabb védóje, az ismert nevú Kopystenski Zakariás fó munkája, a Palinodia számára, melyet 1621 és 1622 kózt fejezett be, az anyag egy részét a mai Bukovinában levó putnai kolostorban gyújtótte. Ó maga is mcg- vallja ezt, midón a Johanna papissa ismeretes mendemondájának említésénél határozottan megjegyzi, hogy erról egyebek kózt a putnai kolostorban értesúlt Warlaam calabriai archimandritának e helyiltt egyházi szláv fordításban meg- volt dialogusa egy példányából. „Mikor — így hangzanak Kopystenski saját szavai — a fólótte hires Putna nevezetú moldvai kolostorban tartózkodtam, ott olvastam az említett kónyvet és benne a johanna papissa tórténetét." Egyébként azonban a mai Bukovina i rodal m a e korban is hú maradt addigi hagyományos jelleméhez és az itteni írástúdók fó munkássága továbbra B. 50