Seite - 396 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

896 nek tekinthetôk, csupa góróg, vagy még gyakrabbán egyházi szláv nyelvu munkák fordításaiból állott. Ilyenek valának a mai Bukovina irodalmi állapotai 1775 kórúl, mikor a tartomány Ausztriához kerúlt s ezzel mintegy a n/met múveltségtól lüggó helyzetbe jutott. Igaz, hogy ez a függés eleinte csak igen lassan lett érez- hctóvé s az elsó évtizedekben nem valami mélyre ható módon nyilváni'ilt. Tanúltak ugyan a tartományban németúl, német könyveket kezdettek olvasni, de azért a hazai két irodalomban jó ideig még a régi hagyományok uralkodtak. A legbeszédesebb bizonyítékai ennek Ferlejewicz Vazul (1783—1851) vallási énekei, melyek Pisni, psalmy, stb. czimen 1844- és 1845-ben jelentek meg elöször, azután pedig 1849-ben bóvitett kiadásban, a czernowitzi Eckhardt- czég sajtóján. Ez énekek nyelve, rimelése és versszakai egészen a régibb, XVII. és XVIII. századból való nyugati orosz egyházi énekek mintájára vannak szabva, csakhogy Ferlejewicz énekei mindezek tekintetében még jóval esetlenebbek, mint példaképei. További bizonyítékai fóntebbi állításunk- nak a Prodan testvérek, Gábor (1816—1844) és Vazul (1809—1880) ódái, a melyek nyelvüket és elóadásmódjukat nézve szintén a régi hagyományos dicsóító kóltészet visszhangjai s az ódának, e múfaj jelesb mintáit tartván szem elôtt, csak a nevét viselik. De azért a Prodan testvérek mégis tisztes helyre érdemesúltek a bukovinai rutén irodalom tórténetében, a mit azonban inkább annak az élénken lüktetó nemzeti érzésnek kószónhetnek, mely náluk hamarabb kezd buzogni, mint a tóbbi bukovinai ruténeknél, s a melynek kivált a két testvér idósbje, ki azonban az ifjabbnál jóval tovább élt, gyakorlati téren is dieséretes hévvel igyekezett érvényt szerezni. Prodan Vazul volt évck hosszú során át a bukovinai ruténség elismert vezére, s egyebck kózt az is az ó érdeme, hogy az osztrák uralom alatt számban emelkedett rutén népnek, a mely ma a tartomány lakossága kózótt viszonylagos tóbbségben van, 1868-ban végre irodalmi egyesúlete alakúlt : a még ma is fónnálló Rvska Besida. Mialatt azonban a bukovinai rutének irodalmi munkássága még mindig a régi hagyományok csapásán maradt, addig galicziai testvérciknél fókép a lengyel és dél-orosz, vagy ukrainai hatások a világrészünk nyugati országai- ban megindúlt nagy nemzeti, politikai és társadalmi mozgalmak visszhangját keltették föl. E nevezetes fordúlat a harminezas évek elején tórtént s leg- szembeótlóbb jelensége a nSpiesnek tárgyban és alakban való keresése és utánzása. Ezt a népies felé fordúlt irodalmi irányt, mely az 1848. évi esemé-