Seite - 399 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

megismerkedett. Elsö kisérletei az a tizenhárom koltemény, a melyek Didyckij Bohdan kiadványában, a Halyczanyn czímú almanachban, Danyío Mlaka álnévvel jelentek meg 1863-ban. Ezekct fáradhatatlan szorgalma gyümól- cseiúl számos lyrai és elbeszéló koltemény (köztük több torténeti ének és valóságos eposz is) követte, valamint prózai elbeszélések, drámák, operette- szövegek, de prédikácziók és népszerú tudományos értekezések is. Bármilyen csinos is azonban lyrai kólteményeinek legtóbbje, Worobkiewicz írói tehet- ségének igazi ereje mégsem ezekben, ha- nem elbeszéló múvei- ben túnik ki. Elsó sor- ban alakító tehetsége, mely a lelki élet rejtet- tebb bonyodalmainak elemzésével keveseb- bet törödik, mint a külsó események el- i mondásával és a hely- zetek rajzával, írónkat leginkább a legendai és tórténelmi tárgyak fól- dolgozására serkenti, a melyekben sokkal otthonosabb, mint bár- hol egyebütt, s itt leg- fólebb a bóbeszédú és szónokias hevú elmélkedésre való nagy hajlandósága rontja olykor a tiszta múvészi hatást. Kisebb elbeszéló kólteményei (balladái, torténeti énekei, stb.) azonban jóval sikerúltebbek, mint azok a nagyobb elbeszéló múvek, a melyek- ben, mint példáúl a Kleopatra, Nero császár és Rettenetes Iván czímúekben, valóságos eposzokkal óhajtotta gazdagítani a rutén irodalmat. Bármily dieséretes volt is e szándéka, annak megvalósítása nem mondható egészben sikerúltnek, s egyes szebb részleteken kivúl, a melyekben a szó festói ereje és a leírások kidomborodó elevensége nem tagadható, e múvek sem szerkezetük, sem kidolgozásuk tekintetében nem ütik meg a magasabb irodalmi mértéket. Prózában írt elbeszélései kózúl csak a „Makowejka" és legfólebb még a „Ksenia FeJkowicz Osip.