Seite - 401 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

sem ideje és ereje nem volt eddig arra, hogy a saját kebeléból olyaa német kôzéposztàlyt teremtsen, a melytól egyedúl volna várható, hogy a német irodalmi munkásságban nagyobb részt vehessen. Régi hazájukból órókségúl magukkal hozott népdalaikat, karácsonyi és húsvéti játékaikat ugyan húsé- gesen megórízték új honukban is, de újabbakkal alig gyarapították. Igy irodalmi munkásság egyebütt, mint a tartomány fóvárosában, Czernowitz- ban, eleitól fogva alig volt várható. Czernowitzban ugyanis a németség számbeli "kisebbsége mellett is vezérszerepet visz; de külónben is Ott van az egész tartomány szellemi életének természetes fészke. Csakhogy másrészt épen az ottani németség jórészt hullámzó, folyton ki- és beáranüó elemekból, nevezetesen hivatalnokokból áll, a kik a birodalom nyugati részeiból tóbb- nyire csak hosszabb, vagy róvidebb idóre kerúlnek ide, és csak ritkán marad- nak itt életfogytiglan. S mégis, az a csekélység is, a mit az itteni német irodalom czimén feljegyezhetünk, majdnem pusztán német hivatalnokok múve, a kiknek bólcsóje idegenben, a messze Nyugaton ringott s ifjúkori múveltségük is Ott gyökeredzik ; igy valódi, a szó szorosabb értelmében bukovinai eredetû német irodalomról nem is beszélhetünk, ha csak mindazt az éretlen és kezdetleges próbálkozást, a mi itt-ott napilapokban és részint ónállóan is napvilágra kerúl, számba venni nem akarjuk. De még az a kevéske is, a mi szóra érdemes, egyedúl a jelen század terméke, vagy még ponto- sabban szólva, a legutóbbi félszázadé. Igaz ugyan, hogy már a jelen évszáz elején is volt Czernowitznak kónyvsajtója, s nem lehetetlen, hogy már akkoriban is termett itt egy s más irodalmi dolgozat, csakhogy azokat senki sem vette figyelembe és számba, senki sem gyújtótte óssze. Csupán a tarto- mányi kónyvtár fólállítása óta van a honi szépirodalmi termékek ily egybe- gyújtése számára kelló hely; mert annak a hatósági rendeletnek, a mely a czernowitzi egyetem fólállítása elótt a kóteles példányok beszedésére a czernowitzi gymnasiumot jogosította fól, kevés foganatja volt, úgy, hogy rcgibb idóból semmi sem maradt fónn. Azonban a veszteség, a mely ilyen- formán támadt, legalább a múvek számát nézve alig lehet valami tetemes. A legrégibb fónmaradt lyrai termékek 1850-böl valók, s ezek Staufe- Simiginowicz Lajos Adolf Hymnusai. Kóltójük még utóbb is tóbb izben lépett verseivel a nyilvánosság elé s könnyed, tetszetós formaérzékéról tett bennük tanúságot. Ezeken kivúl írt elbcszéléseket is, melyek kózúl sok bukovinai színtéren játszik. Fó érdeme azonban mégsem a saját kóltói alkotá- saiban. hanem inkább abban van, hogy forditásaival a múvelt Nyugat felé B. 61