Seite - 402 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20
Bild der Seite - 402 -
Text der Seite - 402 -
útat egyengetett hona és a vele határos országok román és ruten kóltésze-
tének („Rumänische Poeten" 1865 és „Kleinrussische Volkslieder" 1888).
Némiképen rokon e téren vele a tiroli származású Obrist J. G., kinek részben
még bukovinai tartózkodása idején irt kolteményei („Georginen" 1870)
sorában a rutén lyra egyes mutatványai is olvashatók. Ezeket újabbak és
jobbak kovették a „Buchenblätter" czímú évkOnyv második kotetében.
Egészen Bukovina fóldjéból fakadtak Neubauer Emö Rudolf „Lieder aus
der Bukovina" (1855) czímú kolteményei. Szerzójük igen sokoldalú, de kissé
elsietve dolgozik, s Ové egyebek közt a tartomány elsó német újsága meg-
teremtésének az érdeme is. Mind a három említett író a bukovinai gymnasium
tanára volt s múveltségük egészen nyugati eredetú. Abban is sok közös
vonást találunk náluk, hogy miként igyekeznek a bukovinai német irodalom
follendítésére. Onállón csak kevés iratuk látott napvilágot, hanem a legtöbb
az akkori idök napilapjaiban, melyeket részben ók maguk szerkesztettek,
vagy a melyeknek legalább dolgozó társai valának, továbbá sok a bukovinai
családi naptárnak szintén 6 nekik köszönhetö irodalmi mellékletében szétszórtan
jelent meg. Ily módon igyekeztek valamennyien a honi irodalom számára
folyóiratot teremteni, de rövid pár év múlva mindannyian belátták, hogy
fáradozásuk hiábavaló. Hasonló kiábrándúlással végzódtek a többi hasonló
irányú kisérletek is, melyek mind azt a tanúlságot érlelték meg, hogy Bukovina
kevéssé alkalmas talaj az irodalmi tOrekvések számára. Igaz ugyan, hogy
e folyóiratok kérész-életének jórészt kozleményeik kOzépszerúségében is rejlett
az oka, legalább is ugyanoly részben, mint a kozOnség részvétlenségében,
a melynek szánva voltak.
Honi költöknek szélesebb körben való megismertetésére csak Capilleri
Vilmosnak 1864-ben „Buchenblätter" czímmel megindúlt almanachja nyújtott
alkalmat, a melyben, mint láttuk, Neubauer és Staufe is közöltek egyet-mást.
Erdekes és jellemzö azonban, hogy e kis kötet tartalmának a legjava része
két román költötöl, Lupul Jankótól és Tódortól való, kik kOzúl kivált az
elóbbi kétségtelenúl nagy tehetségú lyrikus volt, habár Lenau hatása érzik
versein. Kár, hogy további fejlódésének útját szegte korai halála. Néhány
évvel utóbb Capilleri kisérletét, mely Bukovina költöinek közös gyújtemény-
ben való egyesítésére irányúlt, egy ifjú ember ismételte meg, a ki csak
akkoriban kerúlt ki a czernowitzi gymnasiumból s a kiból késóbb Bukovina
legjelesb kóltóje lett. Ez Franzos Károly Emil volt, kinek ugyancsak „Buchen-
blätter" czímú gyújteménye derék, elóretóró ifjú tehetségek elsó kisérleteit
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bukovina, Band 20
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bukovina
- Band
- 20
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1899
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 548
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch