Seite - 408 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

váuyai vannak. Badeutz kôzelében voltak sánczok, melyeknek keletkezését Nagy István idejébe teszik. Az Üj-Fratautzhoz tartozó erdóben egy sánczvár falainak maradványai láthatók. Ezzel kapcsolatban megemlítjük a Czernowitz melletti Cecinán a Pruth folyó fölött mintegy 380 méter magasságban emelkedó öregtorony romjait, a melyektôl egy ledúlt fal tömege szerencsésen távol tartotta a kófejtóket. Sok monda fúzódik ehhez az építményhez, mely alatt állítólag folyosók és kinesekkel megtöltött pinczék volnának és melynek a század elején részben még ép födele volt volna. A Cecinán talált sarkantyúkról és fegyverekról itélve foltehetó, hogy e várat a német lovagrend építette, melynek, hogy a határt a pogány kunok eilen megvédje, II. Endre magyar király már 1211-ben átengedte az erdélyi Barczaságot, vagy talán a Johanniták építették, a kiknek IV. Béla 1247-ben húbérúl adta a kunok országát, a nélkül azonban, hogy a rend ezen országot tartósabban bírta volna. Mások szerint az öregtornyot a XIV. század kozepén Nagy Kázmér lengyel király, vagy nehány évtizeddel késóbben Koriatowicz György vojvoda építette volna. Meglehet az is, hogy egyik vagy másik csupán javította, vagy bóvítette. Tôbb fôljegyzés szerint Bukovina legrégibb vára a Szereth folyó mellett fekvó, hasonló nevú, ma jelentéktelen kis város helyén állott volna. Ugy látszik, hogy Szereth általában legrégibb a tartománynak eredetileg keletkezett azon telepei között, melyek ma is lakottak ; annyi legalább bizonyos, hogy a XIV. század kózepén, a moldovai fejedelemség alapításának idejében e helyütt állott az elsó és a legfontosabb város. A Suczawa és a Szereth folyók kózt emelkedó magasktnak a folyó felé meredek és vízmosások által megszakgatott éjszaki szélén fekszik. Ennélfogva helyzete nagy biztosságot nyújt az ellen- séges támadások eilen, a mit még fokoz a várostól keletre emelkedó hegycsúcs, az úgy nevezett Ruina, melyról számos monda van forgalomban. Kétségtelen, hogy e csúcson egykor vár állott ; neve azon falaktól származik, melyeknek maradványai a múlt században még láthatók voltak, utóbb azonban építési anyagúl széthordták; az alapnak nyomai itt-ott még láthatók. Kórnyékén kiszántott cserépdarabok borítják a foldet. A Szerethtól délre fekvó Saska nevú várdombon egykor szintén eródít- mény állott volna, mely hasonlított a romániai Neamtz várhoz. Állítólag a német lovagrend alapította és utóbb Dragosz fia, Sas vojvoda, ki a XIV. század ötödik tizedében Szerethben lakott, átalakította e várat. 1819-ben még láthatók voltak a várfal maradványai. Az elóbb említett római tégla-