Seite - 410 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

tóredékek a domb alján kiásott falból kerúltek eló. Figyelemre méltó még a Szerethben levó nagy fóldsáncz, melynek nyolcz—kilencz méternyi magas- ságából legalább két méternyi mesterséges tóltés. E sáncz Bukovinában eddig legfontosabb lelóhelye a tórténelem elótti emlékeknek; kóztük nehány olyan tárgy is fordúl eló, melyet római eredetúnek tartanak. Utóbb Szereth várost túlszárnyalta a fóldrajzilag fólótte kedvezó fekvésú Suczawa város. Ez fontos góczpontja volt a Kelettel, nemkülónben a Magyar- országgal, Erdélylyel való kereskedelmi forgalomnak. Talajának alakzata nagyon hasonlít Szerethéhez, a mennyiben a Suczawa folyó felé meredek és részben vízmosások által szakgatott magaslat éjszaki szélén áll. A várostól nyugatra és keletre esó meredek partjain romok vannak; a nyugat felóli rom tulajdonképen a „Cetatea de la apus Stefan eel mare" néven ismeretes és nyolcz méter széles négyszógú torony, melynek darabos kóból épúlt, zómók falai kózúl az innensó már ledúlt vagy ledóntetett. A keleti oldalon látható rom, a régi fejedelmi várkastély maradványa. Terúletét, melynek hoszsza 125, legnagyobb szélessége pedig 90 méter, három oldalról mintegy 30 méter széles árok óvezi, negyedik oldalát a Kakain patak és a hozzá csatlakozó Szipot nevú vízmosás meredek partjai alkotják. E vízmosás érmeknek, nyil- hegyeknek, sarkantyúknak és tóbb effele tárgynak lelóhelye. A patak túlsó partján áll a régi metropolitai templom, melyet a monda szerint a vár- kastélylyal híd kótótt volna óssze. E jól megerósített és Bukovinának leg- hatalmasabb vára nagy szerepet vitt a tartomány tórténetében, jelesúl midón a XIV. század utolsó tizedétól, vagy legalább a XV. század elejétól egészen a XVI. század kózepén túlig Suczawában tartották székhelyüket a moldovai vojvodák. Báró Enzenberg Károly tábornok 1779-ben kelt emlékíratában azt mondja, hogy Suczawában tizenhét nagy lerombolt templom és számos mesterséggel készített, mély pineze, továbbá egy terjedelmes, de már bedúlt residencia és egy nagy, szintén bedúlt hegyi vár van. A residencia alatt újabb kutatások és óreg emberek mondása szerint, magában a városban és pedig a metropolitai és a Dómótór templom kózelében állott fejedelmi terjedelmes épúlet értetik. Ebból csak a pinezék maradtak meg, melyek ma a város útezái alatt rejtóznek és itt-ott némi faltóredékek, melyeket újabb épúletek alapjaiúl használtak fól. A hegyi vár alatt, a melyról báró Splényi Gábor 1775-ben azt jegyzi fól, hogy az egész város fólótt uralkodik, kétség- telenúl a fejedelmi várkastély értendó, melynek most róviden „Cetatea" a neve.