Seite - 416 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

is széles korúek voltak: alattvalóik fólótt bírói joghatóságot gyakoroltak, tólilk adót, vámot és természetbeli szolgálmányokat — mézet, viaszt, olajat, halat, stb. — szedtek. Putna kolostor birtoka példáúl az erdélyi határtól egészen Czernowitzig terjedt; igaz, hogy ez volt Bukovinában a legnagyobb uradalom. Az alapítóknak elejétól fogva az volt a legfóbb gondjuk, hogy biztosítsák a temetkezésük helyéúl szolgáló templomot és annak értékes fólszerelését, nemkülónben a kolostort és annak birtokát. Azért a kolostort gyakran falakkal, árkokkal és tornyokkal védett eróddé alakították. A kolostor udvara rendszerint négyszógletes, a keleti és a nyugati oldal valamivel róvidebb, úgy, hogy az udvar kózepén álló hosszanti templomot minden oldalról kórúlbelúl egyenló széles tér óvezi. A kapu fólótti torony helyzete a kórúlményekhez alkalmaz- kodik; Putna kolostornak a kaputornya a keleti oldalon áll, hasonlóképen Woronetz, Watra-Moldavitza és Solka kolostoré is; Suczawa és Suczawitza kolostoré az éjszaki, Dragomirna kolostoré ellenben a déli oldalon emelkedik. Tóbb kolostornak elóudvara, valamint gazdasági udvara késóbbi idóból való. Putna a legrégibb, még fónnálló kolostor. Ezt mostani helyén Nagy István vojvoda 1466-ban alapítá temetkezó helyúl. Azóta tóbbszóri átalakításon estek át a szerzetesi lakások, nemkülónben a templom is, sót a templomot teljesen újjá építették; a kolostort óvezó eródítmények azonban jobbára meg- órizték eredeti alakjukat. A kolostor korábbi állapotát elég híven túnteti fól egy festmény, mely a XVIII. század második feléból való. Ez a kolostort Jakab metropolita által 1757-ben eszkózólt gyókeres helyreállítása utáni álla- potában mutatja. A képen kelleténél kisebbnek ábrázolt vízi árok bizonyára védelmúl szolgált és aránylag nagyobb lehetett, a mint hogy a Putna, mely e festményen keskenynek látszik, tényleg széles és bó vizú folyócska. Ennek jobb partján látszik a Chilie in peatrá és a lépcsó, mely annak felsó emeletére vezet. A nyugati oldalon látható, de utóbb ledúlt harangtorony helyett a bejárattól jobbra egy új tornyot építettek, a melyet 1885-ben szenteltek fól. Woronetz kolostorból, melyet szintén Nagy István alapított 1488-ban, csak a templom és a haranglábúl szolgáló kaputorony áll fónn; az aránylag keskeny kerító fal alapjának tóredékeit belepte a gyóp. A templomtól délre esó nagyobb épúlet romjai egy angol kereskedó ház által a múlt század végén épített porczellángyár maradványai. Valószinú, hogy e gyár részben a kolostorépúlet alapjain épúlt. A mai Suczawa kolostornak nem voltak saját eródítményei. E kolostor templomát III. Bogdán vojvoda metropolitai templomúl 1514-ben alapítá és