Seite - 417 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

fia VI. István 1522-ben fejezte be. A kaputornyot VI. Péter (a béna) vojvoda 1589-ben építteté. Humora kolostor kevésbbé volt megerósítve. Ennek templomát Bubujog Tivadar logofet-mare (kanczellár) temetkezó helyúl építé 1530-ban; a temp- lomnak csupán egy magas tornya áll még. Ellenben Watra-Moldawitza kolostort Raresz Péter vojvoda 1531-ben tókéletes eródítményi rendszer szerint építteté. Fejtett kóbol rakott, i'/3 méter vastag és 6 méter magas fal övezi a kolostornak mintegy 65 méter széles és 72 méter hosszú udvarát. A déli fal eltúnt, helyét a késóbbi keletkezésú mostani plébánia és annak gazdasági épúlete foglalja el. A keleti falnak déli végében négyzetes alakú, zömök harangtorony emelkedik, ugyanezen keleti falnak mintegy a kozepét háromemeletes kaputorony foglalja el, éjszaki végén egy kerek torony áll. A nyugati oldal kózepéhez kivúlról, erós támasztó pillérhez hasonlító kis kamra csatlakozik, mely a falat védó lövö résekkel van ellátva. Az éjszaki és nyugati fal sarkát kétemeletes lakóház romjai foglalják el. Ezt Efrem radautzi püspök építteté 1610-tol 1612-ig. Humora és Watra-Moldawitza kolostorok különben már régebben alapíttattak és más belyeken állottak. Watra-Molda- witzát Jó Sándor 1401-ben, Humorát pedig, talán valamivel késóbben |ános bíró alapítá. Az eredeti kolostoroknak csekély romjai maradtak fónn; vala- mivel terjedelmesebbek Watva-Moldawitza kolostor templomának a marad- ványai. Ezt a templomot felhószakadás pusztította el. Suczawitza kolostort a Mogila fejedelmi család alapítá; elsó templomát Mogila Gyórgy, radautzi püspók, késóbb moldovai metropolita fából építteté, majd a püspök fivére, Mogila fereniiás országkormányzó és késóbb vojvoda 1578-tól 1581-ig teljesen újjá alakítá. A kolostor, nem tekintve a lakóházak és a gazdasági épúletek, valamint a templom és az eródítmények kisebb- nagyobb mértékú újjá építését, ma is azon eredeti alakjában áll fönn. Ez a legtekintélyesebb és Dragomirnával egyetemben a legépebb kolostor Bukovi- nában. A kolostor udvarát övezö, hat méternél magasabb fal négy sarkán egy-egy torony emelkedik; az éjszaknyugati torony négyzetes alakú és támasztó pillérekkel van ellátva, a többi torony ellenben sokszógú. A bejárati toronynak keskeny és fölötte alacsony kapuja nagy kókoczkákból épúlt és külsö oldalukon hat méternyi széles támasztó pillérek közt nyílik. Az eddig fölsorolt bukovinai kolostorok, valamint az alább szóba kerúló egykori Solka kolostor, Suczawa kolostor kivételével, hegyes vidéken fek- szenek, ellenben Dragomirna kolostor terjedelmes erdók által kórúlzárt halmos B. 53