Seite - 420 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

420 utóbbit fia, Bogdán, fejezte be 1504-ben. A hagyomány Szent Illie templom alapítását is Nagy Istvánnak tulajdonítja. Putna kolostor templomát, melyet István, miként már említettük, temetkezó helyúl alapított, Lupul Vazul vojvoda a XVII. század második negyedében kezdé teljesen újjá építeni. Utóda, XI. István Gyôrgy fejezte be a munkát; a templomot azonban csak 1662-ben Dabija Eustratia fejedelem idejében szentelték fol. Ezen és a már fólsorolt kolostori templomokon kivúl említésre méltók még: aluzani templom, melyet a XV. században Vitolt T. fóldesúr, az arborai, melyet temetkezó helyúl 1500-ban Arbure Lukács fóldesúr, a parhoutzi, melyet 1502-ben Trotuszan Gábor bojár, a suczawai Dûmôtôr templom, melyet állítólag 1534-ben János Péter (Raresz) fejedelem, a zaharestiai templom, melyet 1542-ben Chrowicz Nikoczra épített; továbbá a Raresz Péter neje, liona által 1550-ben alapított suczawai templom, mely most a góróg-katholikus hitkôzségé; a suczawai Miklós templom, melyet 1611-ben Braieskul Miklós alapított; az ó-itzkanyi templom, melyet 1639-ben Nazaria apácza és leánya Angelina alapítottak ; a toporoutzi templom, melyet Mogila Mirón fejedelem alapított ; a suczawai Ker. János templom, melyet Lupul Vazul fejedelem 1643-ban alapított; végúl a St.-Onufriban levó egykori kolostortemplom, melyet Petriczeiku XIII. István fejedelem 1672-tól 1673-ig épített. Ezekhez csatlakozik a XVIII. századból az Artemon kolostorfónók által 1767-ben egy kolostori fa templom helyébe épített templom Horeczában. Az órmény templomok kózúl, melyek múvészetileg majdnem teljesen megegyeznek a gôrôg-keleti templomokkal, megemlítjük : az 1521-ben épúlt Szentkereszt templomot, azután a Suczawától délnyugatra három kilométernyire esó haczkadari apáczakolostor templomát, melyet 1593-ban Donawakowicz Bogdán alapított, végúl Suczawában Szent Simeón templomát, melyet Dzeron Simeón 1600-ban alapított. Mindezeknek, valamint a romániai templomoknak az apsisa, melyben a kóból való oltárasztal áll, kelet felé néz; faluk aránylag nagyon vastag ; rostélylyal jól elzárt ablakaik fólótte keskenyek és alacsonyak ; szintén alacsony egyetlen ajtajuk is. Ez, valamint esetleg az elóhajó és a fóhajó kózt levó ajtó is a falba illesztett gerendákkal belúlról eltorlaszolható volt. Ez a kórúlmény, valamint az, hogy a kózbensó hajó kettéválasztásából szár- mazó, rendszerint ablak nélküli helyiség, melyhez szúk csigalépcsó vezet, ma is kincses kamrának neveztetik (Humora, Solka, Watra-Moldawitza, Radautz), eléggé bizonyítja, hogy a templom, ha ellenség kózeledett, végsó menedékhelyúl szolgált.