Seite - 422 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

422 választ el, szentély gyanánt mindvégig megtartotta a byzaticzi építészet. A templom elrendezése ekként a latin kereszt alakját óltótte fol, a melynél a kereszthajónak félkórú mellékapsisokkal való záródása szintén általánossá lett. A mellékapsisok néha félkórnél kisebb kórszelet alakjával bírnak, gyakran egészen sekélyek, helylyel-kózzel pedig a fal testéból kivájt fülkék; kivétel- képen fordúlnak eló derékszógú apsispk is. A fó apsis egész hevederrel nyílik a hajóba, tehát megegyezik az ó-keresztény bazilika diadalívével; amannak átméróje azonban aránylag kisebb, mint emezé. Az átmenetet kózbeékelt, fokozatosan szúkúló, széles hevederek egyenlítik ki akként, hogy kózéppontjuk, bizonyára a távlati hatás kedveért, mind mélyebbre esik. A mellék apsisok átméróje csekélyebb a fó apsis átmérójénél; fél kupolájuk csatlakozása gyakran nem abba a vízirányos síkba esik, a melybe a fó kupolát tartó hevedereké. Nem ritkaság, hogy ezen apsisok kivúlról szabálytalan tíz- vagy tizennégyszógból vett sokszóget mutat- nak, vagy félkórúek, vagy kórszeletalakúak, sót derékszógúek is. A hajót és az elóhajót szabály szerint szilárd fal választja el egymástól; a falnak csupán egy keskeny nyílása van; néha e falat hevederrel ósszekótótt hatalmas pillér vagy oszlop pótolja. Nehány templomban az utóbbi években a fal helyét széles és magas nyílás foglalta el. Miként már említettük, vannak olyan templomok is, melyek hajóját és elóhajóját kózbe ékelt keskeny hajó választja el, mely magasságában két részre szokott osztatni. A ritkán hiányzó elócsarnok majd nyitott, és ekkor oszlo- pokon vagy pilléreken nyugszik, majd zárt és derékszógú, ritkábban sokszógú. Sok esetben az elócsarnokot csak utóbb építették a templomhoz. A szerethi János templom oszlopos, s nyílt csarnokát késóbb zárták el. A suczawitzai templom elócsarnokának két ajtaja elótt kis, nyitott toldalék áll. A hajót helylyel-kózzel csupán úgy nevezett vak kupola fódi; rend- szerint dobos kupola emelkedik a négy hevederen, melyek kózúl a két oldalsó heveder alig emelkedik a fal belsó színtje fólé; Bukovinában csak nehány templomnak van egynél tóbb laternás kupolája. A kupolának szerkezete szervesen fejlódótt ki a moldvai-byzanczi templom építészeti rendszeréból; azért is annak legjellemzóbb, typikus alkotó elemét képezi. A négy hevedertól alkotott négyzetból a kupola legalsó gyúrújébe az átmenetet boltczikkelyek eszkózlik, a melyek a jó akustika kedveért rendesen agyag palaczkokból épitvék. Az alsó gyúrún nyugvó dob azonban nagyon is terjedelmes, minél fogva egy felól nem szolgálhat