Seite - 422 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20
Bild der Seite - 422 -
Text der Seite - 422 -
422
választ el, szentély gyanánt mindvégig megtartotta a byzaticzi építészet.
A templom elrendezése ekként a latin kereszt alakját óltótte fol, a melynél a
kereszthajónak félkórú mellékapsisokkal való záródása szintén általánossá lett.
A mellékapsisok néha félkórnél kisebb kórszelet alakjával bírnak, gyakran
egészen sekélyek, helylyel-kózzel pedig a fal testéból kivájt fülkék; kivétel-
képen fordúlnak eló derékszógú apsispk is.
A fó apsis egész hevederrel nyílik a hajóba, tehát megegyezik az
ó-keresztény bazilika diadalívével; amannak átméróje azonban aránylag
kisebb, mint emezé. Az átmenetet kózbeékelt, fokozatosan szúkúló, széles
hevederek egyenlítik ki akként, hogy kózéppontjuk, bizonyára a távlati hatás
kedveért, mind mélyebbre esik. A mellék apsisok átméróje csekélyebb a fó apsis
átmérójénél; fél kupolájuk csatlakozása gyakran nem abba a vízirányos síkba
esik, a melybe a fó kupolát tartó hevedereké. Nem ritkaság, hogy ezen
apsisok kivúlról szabálytalan tíz- vagy tizennégyszógból vett sokszóget mutat-
nak, vagy félkórúek, vagy kórszeletalakúak, sót derékszógúek is. A hajót és
az elóhajót szabály szerint szilárd fal választja el egymástól; a falnak csupán
egy keskeny nyílása van; néha e falat hevederrel ósszekótótt hatalmas pillér
vagy oszlop pótolja. Nehány templomban az utóbbi években a fal helyét
széles és magas nyílás foglalta el.
Miként már említettük, vannak olyan templomok is, melyek hajóját és
elóhajóját kózbe ékelt keskeny hajó választja el, mely magasságában két részre
szokott osztatni. A ritkán hiányzó elócsarnok majd nyitott, és ekkor oszlo-
pokon vagy pilléreken nyugszik, majd zárt és derékszógú, ritkábban sokszógú.
Sok esetben az elócsarnokot csak utóbb építették a templomhoz. A szerethi
János templom oszlopos, s nyílt csarnokát késóbb zárták el. A suczawitzai
templom elócsarnokának két ajtaja elótt kis, nyitott toldalék áll.
A hajót helylyel-kózzel csupán úgy nevezett vak kupola fódi; rend-
szerint dobos kupola emelkedik a négy hevederen, melyek kózúl a két oldalsó
heveder alig emelkedik a fal belsó színtje fólé; Bukovinában csak nehány
templomnak van egynél tóbb laternás kupolája.
A kupolának szerkezete szervesen fejlódótt ki a moldvai-byzanczi
templom építészeti rendszeréból; azért is annak legjellemzóbb, typikus alkotó
elemét képezi. A négy hevedertól alkotott négyzetból a kupola legalsó
gyúrújébe az átmenetet boltczikkelyek eszkózlik, a melyek a jó akustika
kedveért rendesen agyag palaczkokból épitvék. Az alsó gyúrún nyugvó
dob azonban nagyon is terjedelmes, minél fogva egy felól nem szolgálhat
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bukovina, Band 20
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bukovina
- Band
- 20
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1899
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 548
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch