Seite - 425 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

425 typikus alakú. A laterna láhazatának legalsó tagja négyzetes, töhhnyire alacsony és a fô hevederek külsö hôségével megegyezô ; néha ehhez egy második, szinlén négyzetes, de valamivel csekélyebb terjedelmû tag járúl. Erre következik egy aránylag nagyon behúzódó tag, mely csodálatosképen csillagalakú. A csillag ágainak az elrendezése azonban nem alkalmazkodik a laterna alakjához. Ez utóbbi majdnem rendszerint nyolczszógú vagy négy- szógú, és erósen tompitott sarkai vannak. Kivételként fordúl eló kerek alakú laterna is. A csillag alakú tagnak ellenben rendszerint tizenkét, ritkábban nyolcz vagy tizenhat ága van, s az ágak nem is mindig szabályosak ; hol az egyik hosszabb, hol a másik rövidebb és pedig ilyen szabálytalanság esetében a csillagnak az oldalfalak felé álló ágai szoktak hosszabbak lenni. Nem ritkaság, hogy e csillag alakú tagon még egy ilyen alakú, de kisebb tag van, melynek ágai szintén nem mindig egyezók az alatta levó csillag ágaival, a mennyiben ez a csillag rendszerint szabályos alakú. E felsó csillagból az átmenetet a laternába kis félereszú tetók eszkózlik ; ilyen a négyzetes tagból a csillag alakú tagba való átmenet is. Nem tagadható, hogy a laternának most leirt gazdag tagoltságú lábazata pompás hatást tesz a szemlélóre, de úgy látszik, s a templom külsejének egyébként szegényes tagoltsága is a mellett bizonyít, hogy aligha e pompás hatás volt a fó czél. Szerkezeti és technikai okokban kell keresnünk a szóban forgó lábazat ilyetén alakitásának magyarázatát. A csillag alakú tag ugyanis megkivánt nagyságú alapúl szolgált és elósegitette, hogy a kupola sulyának nagyobb része átvitessék a templom oldalfalaira, melyeket e helyütt az eléjük épített oldal-apsisok is támogattak. Hogy e templomoknál a sulynak lehetó csókkentése állandó gond tárgya volt, bizonyítja az is, hogy súrún használták a kónnyú tufa követ, noha azt gyakran igen messziról kellett szállitani. Más felól pedig fa gerendák szolgáltak a suly kelló elosztására. Midón a késó byzanczi épitészetben a monolith kupolát a laternás kupola váltotta fól, cnnck természctes kóvetkezménye volt, hogy a templomnak vizirányos kiterjedéséhez képest a magassága gyarapodott, mert csak így lehetett létrehozni a kiemelkedó kupolával való ósszhangzatosságot. Ez a kóvetelmény külónósen a kisebb hosszanti épúleteknél állott eló, a melyeknek csak a tekintélyes magasság kólcsónózhetett hatást. E véleménynek helyes- ségét bizonyítja az is, hogy a régebbi templomok alacsonyabbak, a késóbbiek pedig, kivált azok, melyek nagy fényúzéssel épúltek, magasabbak. így példáúl a woronetzi templom fó falai 8 méternél alig magasabbak, noha elóhajója B. 54