Seite - 432 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

432 a csúcsban végzódó három karajú ívekkel. A hajót, az oltárhelyet és az eló- rsarnok fólótt levó kápolnát fedó három laternás kupolájának külseje hajlított formájánál, valamint apró tornyocskáinál fogva hasonlít a kicwi Theodosius kolostor templomáéhoz. Már most az a kérdés merúl fól: vajon minek tulajdonítható a Iegkülón- bózóbb szerkezeti és formai elemeknek imént fejtegetett sajátos ósszekevere- dése s kik voltak az épító mesterek és a kómivesek, a kik ezen építményeket alkották ? Fólótte kevés a voltaképi adat, melylycl e kettós kérdésre adandó választ támogathatjuk. Dragomirna kolostori templom elócsarnokában van egy régi és alig olvasható góróg fólíratos kó, a melyból némelyek nicomediai Dima építész nevét akarták kibetúzni. A Jassyban 1584-ben épúlt és Krisztus mennybe meneteléról nevezctt templom mesteréúl Skop Pétert vagy Minrzánt említik. A XVI. század elején Neagu-Woda által alapított, sajátos elrendezésú és mór-byzanczi részletekkel rendkivúl gazdagon díszített Kurtea de Ardzesz templom mesteréról, a spanyol származású Gómez Emánuelról vagy Manoliról pedig csak a Carmen Sylva koronás kóltónó által oly fólségesen dramatizált legenda beszél. Egyébként pedig még azt tudjuk, hogy valamint már Rómában is fóleg góróg múvészek dolgoztak, úgy nevezetesen justinianus császár is Górógországból és Kis-Ázsiából hívott mestereket és azokra bízta nagyszerú épitkezéseit Byzanczban és az egész kelet-római birodalomban. így jelesúl a byzanczi építészetnek legmerészebb és legpompásabb emlékét, a Sophia templomot, a Trallesból való Anthemios és a Miletosból való Isidoros épí- tették. A georgiai építményeket is góróg múvészeknek szokás tulajdonítani, valamint a Górógországban és a Balkán félszigeten szétszórtan lakó czinczárok régi idótól fogva a byzanczi múvészetben járatos és a külfóldón is dolgozó építómúvesek hírében állottak. Ekként tehát valószinú, hogy Moldvában és Bukovinában sem hazai, hanem a déli vidékról hívott épító mesterek tervczték és emelték lcgalabb a régibb tcmplomokat. A moldvai-byzanczi templom elrendezésére nézve nagyon hasonlít a tisztán kolostorok és remeteségek által elfoglalt Athos sziget templomaihoz, a mclyek szintén kicsinyek és csak abban külónbóznek emezektól, hogy kupolájuk négy oszlopon vagy pilléren nyugszik, s hogy a prothesis és a diakonikon aránylag nagyobb és apsis alakot óltve kelet felé kiszókellik. Az egyházi festészet és a kis-múvészetek tekintetében azonban, mint késóbbcn látni fogjuk, teljes a megegyezés az Athos szigetivel. Ennél fogva a moldvai-byzanczi templomok typikus és szigorúan liturgiai elrcndezése „Athos szent hegyén" a X. század óta fónnálló