Seite - 433 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

433 múvészeti góczpontból származik, a melylyel az itteni kolostorok szoros ósszekóttetésbcn voltak, sót valószinú, hogy a kolostorokat Athos hegyi szerzetesck akkoriban itt nnír megtclepúlt német mívesek, jelesúl kófaragók kózremúkódésével építctték. Ez utóbbi kórúlményt a csúcsíves formák általános alkalniazása bizonyítja, mely formákat Moldva Erdélylyel, Lengycl- és Német- országgal való súrú érintkezés revén isnierte meg. Kétségtelen az is, hogy Humora, Suczawa és egyéb kolostorok templomaiban talált kófaragói jegyek a XVI. század elsó feléból valók és német kófaragó testúlettól származnak. A bukovinai templomok nagy része fa építmény. Tóbbnyire nagyon kicsinyek, gyakran alig lO—12 méter hosszúak, s majdnem kivétel nélkül boronafalúak. Elrendezésük lényegileg ugyanaz, mint a kóból épúlt templo- moké, csakhogy apsisaik sokszogúek és néha nincsenek oldal-apsisaik. A nég\zcl fólott gyakran nvolczszogbe átmenó, szintén borona szerkezetú kupola emclkedik, a melynek néha van latcrnája is. Putna egyházkózség fa (emploma bizonyára a legrégibb e fajta'építmény, a monda szerint Bukoviná- ban egváltalán a legrégibb tcmplom. Állítólag Dragosz fejedelem 13 46-ban építette volna Wollowetzben, a honnét Nagy István 1468-ban mostani helyére szállíttatta át. Hajója és apsisai tólgyfából vannak, elóhajója ellenben puha fából épúlt és késóbbi idóból származik. A Putna kolostorbeli XVTI1. századi már említett festményen e templom a kolostor mellett jobbra áll. A Kallimach fános Tivadar fejedelem által 1698-ban Kimpolungban állított és 1887 ota Czumurnában levó Miklós tcmplom szabatos kimunkáltságáná!, faragott és részben festelt díszénél fogva figyelemre méltó. Wamában Krisztus mennybc menetelének tiszteletére 1783-ban épúlt templom, továbbá a zastawnai három kupolás tcmplom, azután a Síobodzia-Komarestiében 1895-ben, sajnos, hársfából épített templom, végúl az ísaias igumen által 1744-ben Rewnában alapított cgykori kolostor-templom a lcgkiválóbb c fajta építmények sorába tartoznak. A rewnai templom fódelének két csúcsát, valamint a kupoláját is laternaszerú díszes ormok koronázzák; külsejének festói hatását még fokozza falainak mustrás zsindelyú burkolata. A Chereskul Dositheu radautzi püspók által 1774-ben Czernowitzban épített, s 1874-ben Klokuczka külvárosba áthelyezett fa templom tórténeti érdekú, a mennyiben báró Splénvi Gábor táborszernagy, császári küldótt, 1777-ben itt fogadta 13ukovina hódolatát. A keleti templomot nem díszíti szobor. A szobrászatot a keleti múvészet általában csak az építészeti formák, az ékítmények, valamint a kis-múvészetek kórében múvelte. B. 55