Seite - 442 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

442 tetnek. A putnai hímzések kózúl említésre méltó a Nagy István által 1490-ben ajándékozott terító, melynek 247 centiméter hosszú, 157 centiméter magas hímzése Krisztus sírba tételét ábrázolja. Rendkivúl finom és tókéletes kimun- káltságával még túltesz ezen az az 1510-ból való hímzés, mely Mária elszen- deredését ábrázolja; ennek felsó szélén van a fólírás, míg a másik három szélén folyondáros ékítmény kózé tizenhét eród van hímezve. Igen gondos hímzésú Dragomirában Krisztus sírba tétele, melyet 1598-ban Iwanowicz Fedor czár ajándékozott a kolostornak. Suezawitzában nevezetes többek kózt a Jeremiás és annak anyja, Mária által 1592-ben hímzett Sírba tétel, mely 135 centiméter hosszú és 1ÍO centiméter magas; ezen a leltár szerint egy arany csillagon és hat gyémánton kivúl nem kevesebb, mint 10.929 kisebb, nagyobb gyöngy van. A világi hímzések kózúl említésre méltó az a Mogila János Jeremiás által 1601-ben készíttetett zászló, melyre a Moldva czímere van aranynyal hímezve. Valamint a most leírt hímzések egy része, a fónmaradt miniatur fest- mények legtóbbje is hazai termék, s pedig részben Górógországból vagy Byzanczból származó szerzeteseknek, részben pedig azok tanítványainak a múvei. Az egyházi kónyveknek jobbára ezüstból való, s néha drágakóvekkel kirakott táblája mutatja, mily nagy becsben tartották magukat a kónyveket. Ezek kózúl a régiebbek pergamenra egyházi szláv betúkkel igen nagy gonddal írvák s régi szokás szerint színes és aranyos, gyakran fólótte gazdag ékít- ményekkel és alakokkal díszítvék. Az úgy.nevezett woronetzi codexen kivúl legrégibb mú Nagy Istvánnak már említett humori tetra-evangeliuma, a melyben maga a fejedelem ábrázoltatik térdeló helyzetben, a mint a kónyvet az isteni anya karján üló gyermek Jézusnak átnyújtja. Mindegyik evangelium elsó lapján miniatur festésú keretben az illetó evangelista alakja van ábrázolva. A kónyvet Nikodin Jeromonachos írta 1473-ban. Megemlítjük még tóbbek kózt a Mogila Jeremiástól 1607-ben Suczawitza kolostornak, továbbá a Krimka Anastasiustól 1610-ben Dragomirna kolostornak ajándékozott két evan- geliumos kónyvet, melyeket gazdag és szép miniatur festmények díszítenek. Watra-Moldawitza kolostorban egy zsoltáros kónyvet óriznek, melyet Efrem radautzi pilspók írt a XVII. század elején. A XVII. században már találkoznak nyomtatott egyházi kónyvek, melyeket kezdóbetúk és ábrázolások díszítenek. Ilyenek példáúl Suezawitzá- ban egy evangelium, mely Kiewben 1697-ben nyomatott; egy másik szintén