Seite - 450 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

466 kép, az egyik Krisztust a kereszten, a másik a szenvedôket vigasztaló Máriát, a harmadik nagy kép pedig az utolsó vacsorát ábrázolja. A sokszor említett képen, mely Putna kolostort XVIII. századi állapotában ábrázolja, világosan meglátszik, hogy a festók épúlet, tájkép és effélék ábrázolásában kevés jára- tossággal birtak; iskolázottságuk általában az alakos ábrázolásra szorítkozott. A horeczai templom falképei meróben eliitnek a többi falképtól ; már említettük, hogy építészeti részletei is idegenszerüek, vagyis e templom mint építmény, de meg annak festészeti dísze is Bukovinában a régi moldvai-byzanczi múvé- szetból a jelenkori múvészetbe való átmenetet képviseli. A templom hajójának, valamint az elócsarnok fölötti Szent György kápolnának barokk izlésú, sajnos, többszöri megújítás alkalmával megrongált falképei, jelesúl az utolsó ítéletnek, Szent Gyórgynek, stb. ábrázolása, avatott múvészre vallanak, kinek nevét eddig nem sikerült fólderiteni. A múvészet Bukovinában a XVIII. században pangásnak induit, s csak akkor mutatkozott újabb fóllendúlés, midön a tartomány Ausztriába bekebe- leztetett. Czernowitz addig nem vett részt a tartomány múvészeti fejlódésében, most mint a tartomány új fóvárosa, góczpontjává lett az újabb, bár egyelóre igen szerény múvészeti mozgalomnak, mely elsó sorban kózigazgatási, katonai és egyházi hatóságoknak és az oktatásügynek szolgáló épúletek keletkezésében nyílvánúlt; a város hirtelen szaporodó lakossága szintén sokban hozzájárúlt az építészet foglalkoztatásához. Egymás után keletkeztek: 1782-ben a góróg- keleti érsekség régi palotája, továbbá a katonai parancsnokság épúlete, 1843-ban a tanácsház, melyet 45 méter magas tornya tesz nevezetessé. Az úgy nevezett Ring-téren és az erre nyíló fó útczákban számos hivatalos épúlet, lakóház és úzlet keletkezett, a melyek szerények és egyszerúek ugyan, de legnagyobb részt szilárdépítmények. Szintúgy egyszerú és aránylag kicsiny az 1826-ban fólszentelt katholikus templom, mely renaissance izlésú egy tornyú építmény. A góróg-keleti érseki székesegyház a legelsó építmény Czernowitzban, sót általán Bukovinában, mely múvészeti tekintetben kiváló alkotásnak mondható. Kereszthajós és félkórúen záródó elrendezésénél fogva megegyezik a moldvai- byzanczi egyházi építészet jellemzó sajátosságával, egyebekben pedig tiszta olasz renaissance múvészetú; az épúlet aránylag rendkívúl nagy: a fó hajó és a kereszthajó belsó világossága 11 méter széles, a fó hajó hoszsza 56 méter, a legnagyobb szélesség 30 méter; az elócsarnok két oldalán egy-egy alacsony torony, a hajók keresztezésének négyzetén pedig 46 méter magasságú dobos