Seite - 453 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

453 épûleteken kivül a nagy Albrecht-kaszârnyât épité. Az ipariskola szaktanârai- nak képességét diçsérik szâmos templom, nyilvànos és magân épûlet, tovâbbâ az 1886-iki czernowitzi kiâllitâs épûletei; jelesül Laizner J., az ipariskola igazgatöja tervezte az ipariskola épûletét, a tartomânyi kôrhâzat, az ipari mûzeumot, melyek mitid renaissance izlésûek, tovâbbâ a Jézus szivének szentelt csùcsives csarnok-templomot, melynek 60 méter magas tornya van. I. Ferencz Jözsef Ô Felsége 50 éves csâszâri jubileuma alkalmäböl 1898-ban az egész tartomânyban szâmos templom, jôtékonysâgi intézet és egyéb épûlet alapjât raktâk le. Meg kell még emlitenünk a suczawai régi, typikus bojâr hâzat, mely a hagyomâny szerint 1783-ban II. Jözsef csâszârnak udvari szâllâsul szol- gâlt, tovâbbâ szintén Suczawâban az 1842-ben fölszentelt römai katholikus templomot. Kisebb römai katholikus templomok épûltek Sadagôrâban, Szerethben, Kotzmanban, Kaczikâban, Gurahumorâban, Kimpolungban (1826), Hadikfalvân és Andrâsfalvân ; evangelikus templomok többek közt Radautzban (1826) és Czernowitzban 1847-tôl 1849-ig Engels J. terve szèrint. Fântâna albâban nagy templomuk van a lippovânoknak. Az ujabb idôben nagy szâmmal épûlt kisebb-nagyobb görög-keleti templomok kôzûl megemlitjük az orosz-banillait, a storozynetzit, a kaczikait, a pozorittait, végûl a kimpolungit, melynek alapkôvét 1887-ben Rudolf trönörökös tette le. Teljesség kedveért megemlitjük még a kivâlôbb udvarhâzakat ; ilyenek a Szereth mellett Waszkoutzban, Czerepkoutzban, Strojestiében, Jakobestié- ben, Kostinâban, Sadagôrâban, Stefaniwkâban levôk. Valamennyin tiiltesz a Budenitz birtokon levô pompâs udvarhâz, mely normann izlésben tôbbé- kevésbbé Miramare kastélyt utânozza. A mai szobrâszat Bukovinâban âltalâban épuletek diszitményeinek elô- âllitâsâra szoritkozik. Az eflfajta mûvek közul, mint mûvészeti becscsel birö, emlitendô a czernowitzi ügy nevezett gyögyterem ion oszloprendje fôlôtti oromfalat diszitô csoport, mely a fürdözö Dianât âbrâzolja. Az önällö szobrâ- szatnak nemes alkotâsa az Ausztria emlék, mely 1875-ben Bukovinânak Ausztriâval valö egyesttése szâz éves fordülöja alkalmäböl âllittatott. Ez nyolcz méternél magasabb ; a fô alak carrarai mârvânybôl, a domborû mûvek bronzböl valök. Peckâry Kâroly szobrâsztanâr tervezte az emlék et ; meg- valôsitâsân Hofer K. épitész, Morak K. szobrâsz és Turbain K. bronzôntô mûkôdtek kôzre. 1897-ben âllitottâk fôl a czernowitzi népkertben dr. Tomaszczuk Konstantin mellszobrât, ki mint a czernowitzi egyetem egyik