Seite - 454 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

454 alapitöja és mint politikus nagy érdemeket szcrzett. Ezen emlék szobrâszati részét Brenek A. tanâr, épitészeti részét pedig ezen ismcrtetés szerzôje készité. Meg kell még emlitenünk azt a csâszâri koronâval ékesitctt emlékoszlopot, melyet Fürstenthal kôzség boldogiilt Rudolf trönörökösnek 1887. évi jûlius 9-iki ott idôzése emlékére âllitott. A XIX. szâzadi bukovinai festészetrôl kevés a mondani valö. E szâzad elsô felében Folakowski ikonostasis festö neve volt ismertebb; az arczkép- festést Hruzik j. K. és Fialkowski L. kezdetleges môdon mûvelték; ezeknél valamivel jâratosabb volt Spulac A., mig Arends K., Knapp F. X. és Godlewski M. kivälö mesterek hirében âllottak. Knapp azonkivûl bukovinai tàjakat äbräzolö szép vizfestményeket is készitett, melyek sokszorositva is megjelentek. Svoboda Kâroly, Klein Jânos és Jobst Kâroly kivâlô érdemeket szereztek tôrténeti és typologikus târgyû falképeikkel, melyekkel az érseki palotât a bukovinai kolostori templomokban divatozö mödon diszitették. Jobst Kâroly festé azonkivûl 1894- és 1895-ben a czernowitzi görög-keleti székesegyhâz falképeit. Az ifjabb festök közül elsö hely illeti az 1891-ben elhalt Buczewski Epaminondas egyhâzmegyei festôt, a ki Bukovinâban szâmos ikonostasis szâmara festett képeket ; dolgozott a zâgrâbi székesegyhâzban s a jassyi Szent Miklös templomban, és 1880-ban helyreâllitotta a radautzi régi görög-keleti templom falképeit. Pihuleak Justin kivâlô arczképfestô volt. Most legismertebbek Maximovicz fenö és Schiller Frigyes egyhâzmegyei festôk. A Warna melletti tatir-emlék.