Seite - 455 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

Kozgazdaság. Mezogazdaság és állattenyésztés. A mez'ógazdaság fejl'ódése az Ausztriával való egyesülés óta. — Bukovinát, jóllehet erdókben igen gazdag, túlnyomólag mezei gazdaságot ûzô tartománynak tekinthetjük. Összesen 1,045.161 hektárt tevó terúletéból 533 600 hektár, vagyis 51.05 százalék mezógazdaságilag használt, vagy használható fold, és pedig 288.844 hektár (27.63%) szántófold, 132.500 hektár (12.67%) rét, 105.500 hektár (10.09%) legeló és 8.160 hektár (0.7%) kert. A szántófold a mívelés alatt álló terúletnek 54.13 százaléka. Még szembe- túnóbb a tartomány mezógazdasági jellege, ha népének foglalkozását nézzük ; Bukovinának az 1890 deczember 31-diki népszámlálás szerint 646.591 fónyi lakosságából 483.082, vagyis 74.71 %> a mezógazdaságot úzó népességhez tartozik s a 350.906 ósszes keresó kózúl 288.749 (823%) a mezógazdaság- ban foglalkozott. A tartomány ezt a kiválóan mezógazdasági jellegét csak az osztrák császársággal 1775-ben tórtént egyesítése óta nyerte. Bukovina, mikor a porta Ausztriának átengedte, legnagyobbrészt rengeteg erdóség volt. Czernowitz, Szereth és Suczawa városokon kivúl a tartományban, tóbbnyire erdóségektól kórúlvett tisztásokon, 244 falu volt. Fóldesurak, szerzetesek és parasztok a házak melletti kerteket (levade-kat) és a szántófoldeket csaknem kizárólag tengerivel, a népesség fó élelmi czikkével vetették be, de csak épen oly