Seite - 456 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

456 mertekben, a mennyi sajät szüksegükre kellett; sajät szüksegletükre kendert es lent is terniesztettek a legkezdetlegesebb mödon. Föleg szarvasmarha- es juhtenyesztest üztek a meg nomäd päsztorok. Az 1820. evi kataszteri fölvetel szerint a szäntöföld meg csak 180.293 hektärt tett, vagyis az összes tcrület 17.25"/o'^t; a 176-435 hektär, 16.88 szäzalek, a legelö 143.120 hektär, 13.69 szäzalek volt. A kataszteri felülvizsgälat befejezese 1872-ben a szäntöföldet 259.939, a retet 159.788, a legelöt 114.334, a kerteket 7.822 hektärral mutatta ki. összehasonlitva a legüjabb földadöszabälyozäsi fölvetelekkel, a 75 eves idöszak alatt (1820-töl 1895-ig) a szäntöföldnel 108.551 hektär növekedes mutatkozik, ellenben a ret 43-935 hektärral, a legelö 37.620 hektärral, a kettö együtt 81.555 hektärral fogyott. A mivelesi ägak ezen ätalaküläsäval egyidejüleg tetemes erdöirtäsok is törtentek, ügy, hogy az erdösegek 476.220 hektärröl, melyet az 1820-diki kataszteri fölvetel kimutatott, 450.150 hektärra szälltak le, vagyis 26.070 hektärral csökkentek. Midön Bukovinät Ausztria ätvette, a deli orszägresz, az i'igy nevezett moldvai kimpolungi Okol kivetelevel, hol kezdettöl fogva szaljad parasztok eltek, a földbirtok legnagyobbreszt a bojärok, zärdäk, a radautzi püspök, reszben a kis nemes földbirtokosok, a rezes-ek es ruptas-ok kezen volt. A paraszt tulajdonkepen csäk haszonberlöje volt az urasägi földnek s kesz- penzben megällapitott haszonber helyett, az akkori termenygazdasäg mellett, szena- es gyümölcstermesenek egy reszet fizette, toväbbä nehäny kisebb ajäadekot: fonalat, szärnyast. Vegül bizonyos szämü munkanapot kellett leszolgälnia. A paraszt, kinek megvolt a szabad költözködesi joga, földesüri joghatösäg alatt nem ällott; ellenben öt a földesür a telektöl bärmikor meg- foszthatta, töle az erdöirtässal termöve tett földet elvehette, sajät hasznälata alä foghatta, vagy mäsnak adhatta. A földesür es paraszt közt fölmcrült peres ügyek eldöntesenel, ha külön egyezmenynek nem volt helye, a Ghika-fele urbärium, a moldvai fejedelemnek, III. Ghikänak 1766-ki ü. n. chrisow]^, illetöleg annak 1776 szeptember l/13-ki javitott alakja volt iränyadö. Ezeket az ällapotokat a es. kir. katonai igazgatäs, mely a megszälläs utän az orszäg kormänyzäsät ätvette, az 1780 äpril 4-ki bizottsägi jegyzö- könyvvel, mint status quo-t, szinten föntartotta. Csak az 1786 november l-en kelt csäszäri pätens teremtette meg a jobbägysägi köteleket s hozta letre a parasztnak a földesürhoz valö jobbägyi viszonyät. Ez nemely tekin- tetben, különösen a paraszti birtok biztosftäsa szempontjäböl, haladäs volt,