Seite - 457 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

457 mert mindazon tclkek, melyek akkor a parasztság birtokában voltak, jobbágy- telkcknck nyilváníttattak, melyek elvétele megtiltatott. A jobbágyok részéról a fóldesuraknak járó szolgáltatások (úgy nevezett robot, mely kézi és igás- napszámból s terményadóból állt) szintén szabályoztattak. További lépés a paraszti birtoklás biztosítására csak 1835-bea tórtént az október 24-ki pátens által, mely a jobbágyi birtok bizonytalanságát megszúntette s az egyes parasztoknak a telekhez való tulajdonjogát kimondta. Bukovina mezógazdaságának emelésére három kórúlmény gyakorolt irányzó és tartós hatást: az ország némely részében idegen gyarmatosok letelepedése; a II. József esászár 1786 ápril 29-én kelt szabályozási terve szerint a gCróg-keleti zárdák és a radautzi, késóbb czernowitzi püspókség birtokaiból alakított bukovinai góróg-keleti vallásalap javainak, valamint a kincstári jószágoknak állami kezelésbe való vétele; végre a radautzi es. kir. ménes alapítása, mely czélra a katonai kincstár a radautzi püspókség terje- delmes jószágait bérelte ki. A német gyarmatosok bevándorlásáról, melyre II. József császárnak Czernowitzban 1783 június 19-én kelt kézirata adta meg az elsó lókést, mar a bukovinai németek népéletéról szóló fejezetben volt szó. Noha II. József esászár eredeti szándéka, hogy a német gyarmatosokat nagyobb tómegekben telepítse le, melyek bizonyos mértékben mintafalvakúl szolgáljanak, nem valósúlt meg teljesen, s a legtóbb telepítvény kezdettól fogva nem alkotott külón helységet, csak tovább terjesztése volt a már meg- levó faluknak, melyek jóval késóbb nyertek kózségi ónállóságot: mindazáltal a telepesek gazdaságokat alapítottak, melyek az akkori állapotokhoz képest mintagazdaságok valának s a benszülóttek elótt a czélszerú gazdálkodás példaképeiúl szolgálhattak. Minthogy a tartományban a bukovinai góróg-keleti vallásalap s utána a kamarai alap volt a legnagyobb birtokos : hat kamarai gazdasági hivatal fólállítása, és az, hogy két nagy vallásalapítványi uradalmat harminez évre bérbe adtak báró Kriegshabernek, a mezógazdaság fejlódésére rendkivúli fontosságú volt. Ezer meg ezer hektár, egész kózségek határai hevertek akkor parlagon. A szántófóldek trágyázása ismeretlen volt, de az új irtású fóldek jókarban tartásához szükségtelen is; otromba eke, fából készúlt kormány- deszkával, fa borona, vasbádoggal borított hegyú fa ásó, legkisebb vasrészszel sem bíró fa szekér, ezek voltak az akkor használt gazdasági eszkózók. A házi szükségre termesztett kukoriczán kivúl a gabnatermesztés oly csekély volt, B 58