Seite - 458 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

458 hogy a pálinkafózéshcz való szcmes gabonát a szomszéd Galicziából kellett bcvinni. Az állami alkalmazottak által házilag kczelt és az uradalmi bérlók által mívelt állami és vallásalapítványi birtokokon, valamint a telepítvénycsck telkein megkezdódótt a buza, rozs, zab és árpa termesztése; a burgonyát is ismerték, de csak az 1812 és 1816-ki inségcs évckben kezdték igazán becsúlni és általánosabban termeszteni. A háromnyomásos gazdaság terje- delmes ugarral lépett sok helyt az egészen rendszertelen gazdálkodás helyébe. Minthogy a parasztok a fónnállott jobbágysági viszonynál fogva az alapítványi és kamarai birtokokon az urasági fóldcket a vetéstól a termés betakarításáig munkálni tartoztak, sót a cséplést is végezni, elég alkalmunk volt a szántó- fóldnck bár kezdetleges, de az általuk úzótt gazdálkodáshoz képest elóhaladott mívelését megismerni, s óket az itt szerzett tapasztalatok és elért eredmények, valamint a telepítvényes gazdaságok gyorsan fólvirágzó jólléte utánzásra serkentették. Nagy és eléggé meg nem becsúlhetó múvelódési munkát végzett Bukovinára nézve a mezógazdaság terén a es. kir. ménes-birtokgazdaság igazgatósága Radautzban. A radautzi, 29 ,5/l7 négyszógmérfóld terúletú vallás- alapítványi uradalom, eredetileg magánosok, de nagyobbrészt a moldvai fejedelmek által a radautzi püspókségnek s a putnai, suczawitzai és szent-illiei góróg-keleti zárdáknak tett alapítvány volt, mely 1786-ban a papi állások szabályozási terve folytán a bukovinai góróg-keleti vallásalapítványba kebe- leztetett s állami kezelés alá vétetett. Az 1792. évig ebben az uradalomban az imént említett alap részére a es. kir. államjavak igazgatósága által Fratautz kózségben fólállított kamarai gazdasági kezelóség gazdálkodott. Az osztrák lóújonczozási ügy megteremtóje, Cavallar altábornagy, akkor még órnagy, eszkózólte ki, hogy egy állami ménes fólállítására a radautzi uradalmat válaszszák. Az uradalom 1792 május l-én a bukovinai góróg- keleti vallásalapítványnak fizetendó évi bérósszegért, a es. kir. állami ménes- intézet elómozdítása czéljából a es. kir. udvari haditanács korlátlan haszná- latára boesáttatott. A ménes- és lóújonczozási fófelügyeló, gróf Hardegg Henrik altábornagy, egy ismeretekben gazdag férfiú, kit Bukovina múvelódési haladásáért a legjobb szándék lelkesített, úgy a lótenyésztés, mint a radautzi uradalom gazdasági kezelése tekintetében czélszerú elveket állított fól, melyck végrehajtására 1819-ben gazdasági igazgatónak Asbóth Gottfriedet hívta meg Magyarországból. Asbóth szakított a háromnyomásos gazdasággal és rendszeres váltógazdaságra tért át; az ó vezetése alatt tóbb éven keresztúl