Seite - 462 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

462 Visszaesések természetesen az utóbbi huszonöt év alatt is fordúltak elö. Helylyel-közzel a rosz termés, az általános mezógazdasági válság, mely fôleg a iiagybirtokot nyomja, a mezógazdasági nycrs termények értékesitését elô- mozdító ipar hiánya, a szarvasmarha elárúsításának kedvezôtlen volta, de mindenek fölött a még mindig meglehetósen indolens parasztságnál az iskolai képzettség és az értelmesség hiánya : ezek Bukovinában a mezógazdaság gyorsabb fejlódésének legyózendó akadályai, mert azon száz év alatt, mióta a tartomány Ausztriához tartozik, a fejlódésnek csak alapjait sikerúlt lerakni. A fold. — Bukovinában a fekvés, talaj és éghajlat külónbózósége szerint három természetes terúletesoportot különböztethetünk meg : a sikságot és dombvid/ket a tartomány éjszaki részén, meg a Pruth és Czeremosz, a Szereth és Suczawa vízválasztóiban és folyamvölgyeiben ; a tartomány nyugati és délnyugati részén levó e/'ôhegys/get, végre a délnyugati, nyugati és déli hegyvidéket. A mezógazdaságra nézve a síkság és dombvidék a legfontosabb, melyre Bukovina ósszes terúletének 40 százaléka esik, s mely az összes szántófóldek 84.2 százalékát, vagyis 242.844 hektárt foglal magában. Ez éjszakon, mint az úgy nevezett szármata-síkság folytatása, a galicziai határnál a Dnieszter melléki fensíkkal kezdódik s magában foglalja a Pruth vólgyét az alsó Czeremosz, a Pruth és Szereth közötti vízválasztót, végre a Szereth és Suczawa vólgyét. A síkság és dombvidék egyes részeiben a szántófóld az ósszes terúletnek több mint 50°/0-át teszi, s a Dnieszter fensíkján éri el 78°/0-ot haladó leg- nagyobb kiterjedését. A rét 40.000 hektárt foglal el, de aránya az egyes vidékek szerint 2.7 és 17.3°/0 kózt ingadozik. A síkság és dombvidék ósszes terúletének csaknem kilencz százaléka, noha mívelésre tóbbnyire alkalmas talajjal bír, mint kózségi legeló mezógazdaságilag teljesen használatlanúl hever. Az e/'ôhegységnek, mely a Szereth és Suczawa folyók forrásainak vidé- kéból, a Szereth fensíkjából és a Solonetz felsó vólgyéból áll, ósszes terúlete 290.000 hektár, melyböl azonban csak 37.500 hektár, vagyis 12.9 százalék a szántófóld. A rét ebben az országrészben 30.160 hektárt tesz, vagyis az ósszes terúlet 11 százalékát ; a tartománynak ebben a részében a legelók is nagyobb kiterjedésúek, mint a sík- és dombvidéken, minthogy 11 százalékát foglalják el az ósszes terúletnek, az erdó pedig, mely a Solonetz felsó vólgyében már 66 százalékra rúg, kezd uralkodává lenni a tartománynak ezen a részében. A gabonatermesztés itt csak másodrendú dolog.