Seite - 467 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

467 A még mindig nagy kiterjedésû legelôk, ámbár sokfelé mívelésre alkal- mas jó fóldjük van, jobbára egészen használatlanúl hevernek. Tóbbnyire a kózségek tulajdonában vannak, melyeknek a fóldtehermentesítési váltság egyenértékeúl jutottak. A kózségi lakosok tavasztól késó ószig nemcsak a szarvasmarhát, hanem a sertést, juhot, lúdat is, stb. a sovány, apró gyeppel benótt legelóre hajtják. Legutóbb a bukovinai tartományi választmány oda igyekezett hatni, hogy a kózségek a legelóket czélszerúbben kezeljék ; valóban Búzafold Suczawa vidékén. sikerúlt is tóbb kózséget arra birni, hogy a legelóket darabolják fol s az egyes darabokat kózségi lakosoknak szántófóldekúl adják bérbe. Birtoklás ¿s gazdálkodás a szántó/oldon. — Bukovinának mezógazda- ságilag mívelt terúlete a nagy- és kisbirtok kózt akként oszlik meg, hogy a nagybirtokra kórúlbelúl 40, a kisbirtokra 60 százalék esik. Azon 180 mezei jószág kózul, mely nagybirtokosok tulajdona, a legtóbbnek 400—500 hektár szántófóldje van, kevés éri el az 1.000—1.200 hektár terúletet, csak egynek, Bossanczenak van az alsó Suczawa-vólgyben 1.500 hektár szántó- fóldje, ellenben nem kevés mezei jószág akad, melynek szántófóldje csupán 120—200 hektár. 59*