Seite - 468 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

468 , A tartomány legnagyobb földbirtokosa, nem is számítva erdóbirtokát, a bukovinai görög-keleti vallásalapítvány, melynek jószágait a foldmívelésílgyi miniszteriumnak alárendelt és Czernowitzban székeló saját jószágigazgatóság igazgatja. A bukovinai görög-keleti vallásalap összes földbirtoka 255.365.85 hektárra rüg; ebbôl 231.370.78 hektár erdôség, 23.184.1! hektár pedig szántófold, kert, rét, legelö, havas és egyéb termö terúlet. A mezei jószágok mind bérbe vannak adva, és pedig 9.810 hektár a radautzi es. kir. állami ménes-birtoknak, a többi, mely 28 majorból és összesen 9.488 hektár terúlet- bôl, továbbá 85 kisebb-nagyobb, szétszórtan fekvô s így a majorokhoz nem csatolt egyéb, mezôgazdasâgi mívelés alatt álló telekból áll 2.011 hektár összes terúlettel, magánosoknak. A majorokat rendszerint tizenkét évre, a kisebb birtokrészeket három— hat évre adják bérbe. A legtöbb alapítványi major szántófoldje jó karban van, mert habár a bérlók elé megállapított gazdálkodási terv nines kitúzve, s határozott gazdálkodási rendszer megtartására sem köteleztetnek, az állami igazgatásnak mégis van gondja rá, hogy a fold termó ereje fontartassék, a szükséges trágya elóállíttassék s az állattartás megfeleló legyen. A szántó- foldet sokfelé kôltséges alagcsôvezéssel, vagy nyílt árkokkal szárították ki s telkesítették. A nagybirtoknál még egyenlótlenebbúl oszlik meg a kisbirtok mezô- gazdasâgi terúlete. Míg valamennyi kôzségben sok zsellérnek esak '/,—1 /4 hektár foldje van: addig a kôzép birtoknagyság átlagosan 2—6 hektár, s minden kôzségben csak egy-két törekvö gazda növelte birtokát vásárlás útján 20 hektárra, vagy azon felúl. Sokkal kedvezóbbek az állapotok a német telepeseknél, kik kozúl csaknem mindeniknek nagyobb külön parasztgazda- sága van. A német telepesek igyekeznek szorgalommal és ' takarékossággal birtokukat, a mennyire csak lehet, növelni vásárlás útján esetleg a szom- szédos kôzségekben, de gyakran távolabbi kôzségekben is. A földbirtok túlságos elaprózásán kivúl az egyes birtokosok foldjeinek szétszórt fekvése is károsan hat a gazdálkodásra. De azért a bukovinai paraszt ellene szegúl minden tagosítási kisérletnek ; az idónek rá nézve még kevés értéke van, s azt az idóveszteséget, melyet hazúlról az egyes folddarabokra való ide-oda járással szenved, egyáltalán számba sem veszi. Részint az a balítélet, mely abban a folfogásban gyökerezik, hogy a jégverések, ha a birtokos foldjei különbözö dúlókben fekszenek, nem valamennyit látogatja és károsítja meg, szolgál okáúl, hogy a parasztság a tagosítást ellenzi, részint az egyes kôzségi