Seite - 469 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

469 lakosok Osszes birtokanak ez a kedvez6tlen megoszlasa, a korabban divatozott kozfjs gazdalkodassal es azzal a folfogassal fugg ossze, hogy tagositas eseten, minthogy a fold es fekves nem minden dulSben egyenlfl j6 es egyenlS erteku, egyes kOzsegi birtokosok csak j6, masok csak kozepszeru, egy reszok pedig egeszen rosz foldet kapna. A nagybirtokosok jtfszagaikon a legritkabb esetben gazdalkodnak maguk; Bukovinaban a maganosok kezen lev6 180 mezei j<5szag kozul csak valami 40 van hazi kezelesben, a tobbi berbe van adva, sajnos, igen sokszor nem szakszeruleg kepzett mez6gazdaknak, hanem vallalkoz6 szellemu uzereknek, kik a berleti id6 alatt, tekintet nelkiil a haszonberlet tragyanak allapotara es j0v6jere, a legkisebb koltseg mellett a lehet6 legnagyobb hasznot akarjak huzni, s meg akarnak gazdagodni belSle. Ketsegkivul vannak, kivalt a gOrog- keleti vallasalap berl6i kozt torekv5 mez6gazdak, kik a mezSgazdasag haladasa irant nagy erdeklSdessel viseltetnek, s azon munkalnak is; ezek szama azonban nem valami nagy. Derek gazdatisztekben is erezhet6 a hiany. A berlet ideje maganbirtokoknal rendesen hat ev. Hogy az ily gazdasagok a mez6gazdasagi haladasban reszt nem vesznek, hogy ezeken a foldmiveles emelesere semmit sem tesznek, hogy e j6szagok jobb karba juttatasara mi sem tortenik, az ep oly termeszetes, mint sajnalatos. De meg sajnalatosabb a mostanaban mindinkabb terjedS rendszer : egesz jdszagok szdntdfoldjenek darabonkenti berbeadasa kisbirtokosoknak es zsellereknek, a mi a tulajdonosnak a legnagyobb jOve- delmet adja ugyan, de a jdszagot fokozatosan tOnkre teszi. Altalanosan elterjedt gazdalkodasi rendszerrel Bukovinaban sem a nagy-, sem a kisbirtoknal nem talalkozunk; a mezei gazdalkodasban a rendszer- telenseg altalaban mindketfele birtoknak kOzos jellemvonasa. A tobbnyire l>erbe adott latifundiumok gazdasagaiban csak arra Qgyelnek, hogy a mivelni szokott gabonanemuek es egyeb mezei termenyek teruleti aranya evr6l-evre valtozatlan maradjon a nelkiil, hogy ezt valamely hatarozott, a helyi k6rul- menyekkel egyez6 vetesforg6hoz kotnek. E mellett a nagybirtokos, illet6leg a berl6 arra torekszik, hogy az egy bizonyos videken killonosen kedvelt, mert ott legjobban diszl6 termenyt, peldaul a Dnieszter fensikjan a buzat, a Pruth es a Czeremosz als6 volgyeben a tengerit, a kozepes termekenysegu videkeken a zabot a lehet<5 legnagyobb kiterjedesben termeszsze. Minthogy az altalanosan mivelt szemes termenyek kozt a biiza es tengeri legkovetel6bbek, e ket termenynek legalabb egy reszet frissen tragyazott ugarba, vagy mindjart azutan vetik; a vetesnek masik, gyakran nagyobb resze e termenyek egyike