Seite - 471 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

471 mindaddig eltolódnak, míg a lcgkisebb ellentállást nem talájják, vagyis míg a boronafogak egyes csoportjai egymäs mögött sorban nem állnak. Vetes elótt kétszeri szántás esak a búzánál, repczénél, burgonyánál és répánál fordúl eló; a többi terményeket mindig esak egy szántás után vetik. Ha a föld nagyon röges, rendesen esak kézi sulyokkal segítenek rajta, mert a gyúrús és fogas henger a tartománynak esak éjszaki, mezógazdaságilag elóhaladottabb részeiben a nagybirtoknál van használatban. Boronával tóbb- nyire esak kétszer : egyszer hosszában, egyszer keresztben járatják meg a földet. A vetómagnak sima hengerrel való lehengerelése szintén esak az imént említett vidékeken szokásos, hol a szórva vetó és sorvetó-gépeket is súrübben alkalmazzák. A nagybirtok gazdaságaiban ónként érthetóleg tókéletesebb talajmíveló eszkózók vannak használatban. A piaezi árú elóállítására gabonatisztító rosták szolgálnak. Egyszerúbb szerkezetúek a kisbirtokosoknál is találhatók. Minthogy egy ily rosta beszer- zése az egyes kisbirtokosra nézve nagyon kóltséges, szokásban van, hogy esak a módosabb gazdák vásárólnak rostát s azt bizonyos díjért a szegényeb- beknek kólesón adják. Nagy gazdaságokban trieuróket és gabonaosztályozókat is tartanak a gabona tisztitására és elkészítésére. A szeeska- és répavágók, külónósen az elóbbiek, a kisbirtokosoknál is nagyon el vannak teijedve. Nem szabad említetlenúl hagynunk a Bukovinában használt kézimalmot (zorna), melyen a paraszt, ha gazdag, ha szegény, maga órli mindennapi kukoricza- lisztjét és kukoriczadaráját. Ez a kézimalom faállványba foglalt, 40—50 centiméter átmérójú két kis malomkóból áll. A felsó kóbe, kerúletéhez kózel, egy kis kerek lyuk van vésve, ebbe egy, a felsó végével faállványba illesztett rudat állítanak, melynél fogva a felsó kóvet (a futót) körben forgatják. Ez, minthogy gyors forgatást kiván, nagyon fárasztó munka, s pusztán az asszo- nyok teendóje. Bukovina egyetlen mezógazdasági ipara a szesz/dzés. A tartományban 37 szeszfózó van, melyek kozúl négy élesztógyár. Az átlagosan elóállított szesz 45.000 hektoliterre rúg, melyet többnyire magában a tartományban fogyasztanak el; a fölösleget Csehországba, Sziléziába és a galicziai Wielicz- kába viszik ki, édesített szeszes italok gyártására. A szesztermeléshez szük- séges nyersanyag 400.000 métermázsa burgonyából s 25.000 métermázsa tengeriból és árpából áll, mely szükségletet tisztán magának a tartománynak mezógazdasági termeléséból fedezik. A szeszfózókben nyert moslékot ökör- hizlalásra fordítják, s a szeszfózókkel kapcsolatos istállókban évenként kilenez-