Seite - 472 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20
Bild der Seite - 472 -
Text der Seite - 472 -
472
tízezer ökröt hizlalnak, mihez hetvcn-nyolczvanezer métermázsa tengeri, árpa
és korpa szükséges. Ez a szükséglet, 20 százalék híján, melynck fedezésére
Oroszországból és Romániából kell a gabonát bevinni, Bukovina saját gabona-
termeléséból kerúl ki. A moslékkal való hizlaláson kivúl a szárazhizlalást is
úzik burgonyával, szeszgyártás nélkíll, és pedig 36 hizlalóban, 120.000 méter-
mázsa burgonyát s 12.000 métermázsa tengerit és árpát etetve föl. Ez
istállókban évenként kôrûlbelûl 4.000 ökröt hizlalnak.
Bukovina évenként 13.000—14.000 hízott ökröt tenyészt. A hízóba
fogott ökrök, kôrûlbelûl 5 százalék kivételével, melyek Magyarországból
vitetnek be, bukovinai származásúak. Ezek az ökrök most már többnyire
nemes vérüek, félvér, vagy még nemesebb állatok, s a honi tájfajtának berni
és pinzgaui bikákkal való keresztezéséból származnak. A hízómarha egy-
harmadát Németországba, a többit Bécsbe, részint Csehországba viszik ki.
A hízott ökrökön kivúl Bukovinából évenként kôrûlbelûl 2.000 darab
sovány marhát, részint tinót, részint tehenet és bikát szállítanak Német-
országba és Bécsbe.
Lótenyésztés. — Az 1890. évi számlálás szerint Bukovina összes lóállo-
mánya 50.923 darab volt; egy négyzetkilométer terúletre tehát 4.87,
100 lakosra 7.88 ló esik. Lótartás tekintetében e koronatartomány elsó helyen
áll. A lakosságnak 3.69 százaléka lótartó, s egy birtokosra átlagosan 2.13 ló
esik. A kanczaállomány az 1890. évi számlálás szerint 20.291 darabot tett,
miból 4.983 fedezett, vagy csikós kancza volt, és 100 kanczára 40 csikó
esett. Herélt, tekintefnélkül korára, 21.523, mén 853, s munkára még nem
használt fiatal ló 8.251 vétetett számba.
A tartománynak Ausztria által való átvételekor itt talált ló igen nemes
kônnyû fajta volt; sugár nôvésû és nagyon kitartó, a keleti jelleg erós
kinyomatával. Az 1819-ben végrehajtott elsó ósszeírás 16.437 darabot
vett számba. A tartomány nagy részében található legelók s apró tápláló
fúvel benótt rétek a nemes, sugár, gyors és kitartó lófajta tenyésztésére
nagyon kedvezók. A tartomány ezen részeiben nemes és kônnyû hátas és
igás lovat tenyésztenek, még pedig a hol angol fajta mének vannak, valamivel
nagyobb, a hol keleti mének, valamivel kisebb, de egyaránt gyors és igen
kitartó lovat. A legjobb kanczákat a német telepeseknél találni, kiket az
egykori, többnyire nagyon jó hírú magán ménesek fóloszlatása óta az egyedúli
magán lótenyésztóknek lehet tekinteni. Az Ó-Fratautz, Satulmare, Radautz,
Tereblestie, Ilisestie és Üj-Itzkany kôzségekben lakó telepeseknek többnyire
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bukovina, Band 20
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bukovina
- Band
- 20
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1899
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 548
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch