Seite - 472 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

472 tízezer ökröt hizlalnak, mihez hetvcn-nyolczvanezer métermázsa tengeri, árpa és korpa szükséges. Ez a szükséglet, 20 százalék híján, melynck fedezésére Oroszországból és Romániából kell a gabonát bevinni, Bukovina saját gabona- termeléséból kerúl ki. A moslékkal való hizlaláson kivúl a szárazhizlalást is úzik burgonyával, szeszgyártás nélkíll, és pedig 36 hizlalóban, 120.000 méter- mázsa burgonyát s 12.000 métermázsa tengerit és árpát etetve föl. Ez istállókban évenként kôrûlbelûl 4.000 ökröt hizlalnak. Bukovina évenként 13.000—14.000 hízott ökröt tenyészt. A hízóba fogott ökrök, kôrûlbelûl 5 százalék kivételével, melyek Magyarországból vitetnek be, bukovinai származásúak. Ezek az ökrök most már többnyire nemes vérüek, félvér, vagy még nemesebb állatok, s a honi tájfajtának berni és pinzgaui bikákkal való keresztezéséból származnak. A hízómarha egy- harmadát Németországba, a többit Bécsbe, részint Csehországba viszik ki. A hízott ökrökön kivúl Bukovinából évenként kôrûlbelûl 2.000 darab sovány marhát, részint tinót, részint tehenet és bikát szállítanak Német- országba és Bécsbe. Lótenyésztés. — Az 1890. évi számlálás szerint Bukovina összes lóállo- mánya 50.923 darab volt; egy négyzetkilométer terúletre tehát 4.87, 100 lakosra 7.88 ló esik. Lótartás tekintetében e koronatartomány elsó helyen áll. A lakosságnak 3.69 százaléka lótartó, s egy birtokosra átlagosan 2.13 ló esik. A kanczaállomány az 1890. évi számlálás szerint 20.291 darabot tett, miból 4.983 fedezett, vagy csikós kancza volt, és 100 kanczára 40 csikó esett. Herélt, tekintefnélkül korára, 21.523, mén 853, s munkára még nem használt fiatal ló 8.251 vétetett számba. A tartománynak Ausztria által való átvételekor itt talált ló igen nemes kônnyû fajta volt; sugár nôvésû és nagyon kitartó, a keleti jelleg erós kinyomatával. Az 1819-ben végrehajtott elsó ósszeírás 16.437 darabot vett számba. A tartomány nagy részében található legelók s apró tápláló fúvel benótt rétek a nemes, sugár, gyors és kitartó lófajta tenyésztésére nagyon kedvezók. A tartomány ezen részeiben nemes és kônnyû hátas és igás lovat tenyésztenek, még pedig a hol angol fajta mének vannak, valamivel nagyobb, a hol keleti mének, valamivel kisebb, de egyaránt gyors és igen kitartó lovat. A legjobb kanczákat a német telepeseknél találni, kiket az egykori, többnyire nagyon jó hírú magán ménesek fóloszlatása óta az egyedúli magán lótenyésztóknek lehet tekinteni. Az Ó-Fratautz, Satulmare, Radautz, Tereblestie, Ilisestie és Üj-Itzkany kôzségekben lakó telepeseknek többnyire