Seite - 480 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

480 yorkshire- és lincolnshire-sertések keresztezésével tetemesen megjavították. A gazdasági egyesúletnek és a czernowitzi mezógazdasági kózépiskolának tiszta vérú angol sertéstenyésznyájaik vannak, melyekból tenyésztésre kan- és nósténymalaczokat osztanak ki. A Bukovinában tenyésztett juhok a durva gyapjas fajtához tartoznak; fóleg a kisgazdák foglalkoznak juhtenyésztéssel és juhtartással. Otven darabnál nagyobb nyájak ritkán fordúlnak eló. Legnagyobb a juhtenyésztés a hegy- vidékeken s a 176.000 darab kórúl, melyet 1890-ben számbavettek, fele- rész a hegyvidékhez tartozó kerúletekre: Dornára, Kimpolungra, Seletinre, Putillára esett. A síkságon, a Dnieszter fensíkján a zastawnai kerúletben és a Suczawa alsó folyásánál a suczawai kerúletben meglehetós sok juhot tartanak. Sokfelé az a juh a bukovinai parasztnak az állatok kózótt, a mi a tengeri a nóvényország terményei kózt. A gyapjút a pórnók megfonják s durva posztó szóvésére fordítják, melyból a férfiak, nók, gyermekek felsóruháját készítik; a báránybórból az általánosan viselt fekete báránybór sipkát csinálják; a tej a kereskedelemben is nagyon elterjedt juhsajt (bránza) készítésére szolgál; az ószszel leólt idósebb állatok húsából rágós füstólthúst készítenek. Nagyon általánosan el van terjedve a baromfikivált a tyúktenyésztés, mely, minthogy a tyúktojást nagyon keresik s Németországba szállítják, egyre jobban nóvekedik. Ezt a gazdasági mellékágat a nagy-, kis- és egészen kis birtokosok egyaránt úzik, kivált az asszonyok foglalkoznak vele, kik a szép és jó tojó tyúkokat nagyra becsúlik. Legáltalánosabban el van terjedve a lengyel tyúk; de a cochin- és más fajok is részint tisztán tenyésztve, részint korcsosodva sokfelé elófordúlnak. Minthogy a tyúkféléket tóbbnyire tengerivel etetik, fínom, ízletes húsok van, s mivel áruk soha sem nagy, a városokban a tyúkfélék fogyasztása igen tetemes. A tyúkokon kivúl a terjedelmesebb gazdaságokban nagyobb számmal és eladásra pulykát is nevelnek, míg a zsidóság ludak tenyésztésével foglalkozik, ó levén a lúdhúsnak és zsírnak fó fogyasztója. A haltenyésztés, bár a tartománynak folyókban, patakokban, tavakban és mocsarakban 25.000 hektár vízterúlete van, oly csekély, hogy még a helyi szükséget sem fedezi; a halakat leginkább Galicziából és Romániából (a dunai pontyokat) viszik be. Mostanában a mesterséges haltenyésztés és minta-tógazdaság számára a kotzmani vallásalapítványi uradalomban egy intézetet állítottak, s a pisztráng- és lazaczkóltó és tenyésztó telep fólállítása a nevezett alapítványhoz tartozó hegyi vizekben folyamatban van.