Seite - 481 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20
Bild der Seite - 481 -
Text der Seite - 481 -
Erdögazdasäg.
Abban az idöben, mikor Bukovina Ausztriához csatoltatott (1774-ben),
az erdóségek majdnem teljesen összefüggö testet alkottak, s csak a völgyek
alján és a síkságokon elterúló szántófoldek és rétek, valamint a mocsarak
szakították meg óket itt-ott. Olyan adat, mely az erdóségeknek ez idóbeli
kiterjedésére nézve tájékozást nyújtana, nincsen. Legelöször az 1820. évi
kataszteri folmérés alkalmával áilapíttatott meg az erdóterúlet, mely akkor
487.770 hektárra rúgott. Az 1854* ¿vi kataszteri folmérés azonban már
csak 451,195 hektárnyi erdót talált. Ebból is látható, hogy az erdóségek
hajdani kiterjedése idók folytán nagy mértékben apadt, a mennyiben ez az
apadás a fönt ebb megjelölt két idöpont közt 36.542 hektárra ment.
A míg a korábbi idók népeinek fó foglalatossága az állattenyésztés volt:
addig azok fó tórekvése arra irányúlt, hogy mennél kiterjedtebb legeló terú-
leteket teremtsenek, s ennek tulajdonítható, hogy manap ajelenlegi kimpolungi,
radautzi és wiznitzi kerúletek hegyvidékein oly nagy teijedelmú legelók
(polonini) vannak. Ebben az erdópusztításban annak idején nemcsak a birto-
kosok, hanem a jobbágyok is nagy részt vettek, s emezek annyival inkább,
mert a tulajdonjogi és birtoklási állapotok még rendezetlenek voltak.
A birtokviszonyok rendezése Bukovinában az 1854. évi kataszteri fol-
mérés alkalmával tortént, a mikor egyszersmind az erdók határai meg-
állapíttattak és állandósíttattak.
Az 1859—1874. évek alatt a foldbirtokok a rájuk nehezedó terhek és
szolgalmak alól folszabadíttatván, a bukovinai görög-keleti vallás-alapítványtól
vétel útján igen sok erdó és más foldterúlet jutott a jogosúlt jobbágyok és a
kózségek tulajdonába, s így jöttek létre a kozségi és kozbirtokossági erdók.
Ép így jutott a kimpolungi kerúletben a vallás-alapítvány részéról, továbbá
a wiznitzi kerúletben a foldesurak részéról a szolgalmak megváltása fejében
számos erdó és legeló a hajdani jobbágyok birtokába, s így jöttek létre az
úrbéres birtokok. Ma egyetlen erdeje sincs Bukovinának, mely szolgalommal
volna terhelve.
« A mai állapot szerint az erdók összes terúletéból (447.867 hektár)
227.422 hektár a bukovinai görög-keleti vallás-alapítványra, 1.493 hektár
az államra, 57.665 hektár a kozségekre és kozbirtokosságokra, 23.022 hektár
hitbizományokra, 138.265 hektár a volt úrbéresekre esik, s az erdóterúlet
a tartomány terúletének 42.7°/0-át öleli fei.
B 61
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bukovina, Band 20
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bukovina
- Band
- 20
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1899
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 548
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch