Seite - 482 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

482 Habar Bukovina a 48 es 47 szelessegi es 42 es 44 hosszusagi fokok kozott, tehat a mersekelt foldovon terul el, eghajlatanak termeszete nagyon elilt attdl, a mire a foldrajzi fekveset megjefofo szambeli adatok utan kOvet- keztetni lehetne. Ennek a jelensegnek els6 sorban az az oka, hogy a tartomany hegysegei 1.859 meternyi magasra emelkednek, volgyei szukek es magasra folnyulnak, masodsorban pedig az, hogy ejszak fele egeszen nyilt a fekvese. Ehhez jarul az es6zes gyakorisaga, s az uralkodd szeleknek ejszaki, ejszak- keleti es ejszaknyugati iranya. A fold term6kepessegere legnagyobb hatasa az eghajlatnak van, s ebben a tekintetben a tartomanyt negy, egymastdl elesen elvald tenyeszeti Ovre lehet folosztani. Az els6 a tartomanynak ejszaki, jdreszt sik reszet foglalja magaba s az efohegysegekig terjed; a masik a Wiznitz, Berhomet, Storozynetz, Kupka, Petroutz, Wikow, Straza, Putna, Suczawitza, Mardzina, Solka, Gurahumora, llliszestie, Kaezika, Wama, Stupka elohegysegekre teijed ki; a harmadik a Kimpolung, Dorna, Szipot (kincstari), Seletin, Szipot (magan) es Putilla hegysegekre terjed; vegul a negyedikbe a harmadik tenyeszeti Ovnek 1.200 meternel magasabb hegyei tartoznak. A fold term6kepessegenek szempontjabdl a tartomanyt ejszaknyugatrdl delkeletnek tartd vonallal ket, egymassal kOzel egyenfo kiterjedesu reszletre lehet osztani. A tartomany ejszaki felen a l6sz, agyag es kavics ncogen- retegekkel alkotjak a talajt, deli felen ellenben a karpati homokk6 es a csillam- pala uralkodik, melyek kozOtt traehit, mesz, kovapala, agyagpala, stb. eoczen kepletek fordulnak el6. A legjobb s a fak tenyeszetere es nOvekvesere legkedvez6bb minfisegu foldet a mesz- es vastartalmu homokk6 elmallasi kepz6dmenyei, valamint a lapalyok aledektalaja alkotnak. A kimpolungi, radautzi es wiznitzi keruletek hegyvideki erdisegei leg- nagyobbreszt a foltetlen erdfitalaju erdok kOze tartoznak, reszben pedig olyan talajuak, melyekre nezve az erd6t0rveny rendelkezesei kufonleges kezeles- mddot szabnak meg. Ezek kozul a cs. kir. erd6felQgyel6segek a hegykupok meredek oldalain es a vizmosta, szakadekos vOlgyvegek tajan ezideig 5.762 hektarnyi erd6t jefoltek ki vederd6nek. Mikoraban Bukovina Ausztriahoz esatoltatott, a sikfoldOn es a fensikokon, a Szereth es Pruth folyamok menten vegig terjedelmes tolgyesek allottak. Manap a tolgy csupan a bQkk es gyertyan kOze elegyedve fordul el6