Seite - 485 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20
Bild der Seite - 485 -
Text der Seite - 485 -
485
nyalánkodtak, mérgezó hatással volt, s e miatt az állattenyésztéssel foglalkozó
nép és a pásztorok valósággal hadat üzentek ellene s mindenütt, a hol csak
találták, kivagdalták.
A fák tenyészete általában véve igen buja, s a jó záródásban felnóve-
kedett fák törzse rendkivúl magas, vaskos és egészen egyenes. A legerósebb
és leghosszabb tórzseket a kimpolungi kerúlet erdóségei szolgáltatják, melyek-
ben a 40—60 méter magas és alúl 1.0—1.80 méter vastag fák épen nem
tartoznak a ritkaságok kôzé. A bükk is kiválik tôrzsének magasságával
(16—24 méter) és fájának hasadékonyságával.
Annak kôvetkeztében, hogy a rendszeres erdógazdaság Bukovinában
csak mintegy ót évtizeddel ezelótt vette kezdetét, az erdók legnagyobb része
vágható állapotban van, a mi az erdók rendszeres használatának olyatén
szabályozását, mint a húzamos gazdálkodás kivánja, megnehezíti.
Az elóhegységbeli és a magas hegységi tóbbi terúleteken, melyek már
hosszabb idó óta használat alatt állanak, a hajdani hamuégetés, hasított faárúk
termelése, valamint a fáknak oly czélból való kivágása, hogy lombozatuk
a kecskéknek és juhoknak táplálékúl szolgáljon, s más efféle kiméletlen hasz-
nálatok az erdók állapotát nagyon megrontották, úgy, hogy ezekben egyelóre
alig lehet szó fatermelésról, kivált ha azt is számításba veszszük, hogy ezeken
a terúleteken az erdóégesek, irtások és a korlátlan legeltetés miatt az újra
beerdósúlésnek alapfôltételei mind hiányzanak.
A talaj jó termóereje s a tetemes fakészlet daczára a jelenlegi erdóterú-
letek évi fatermését, illetóleg a fa tômegének gyarapodásál hektáronként átlag
3.6 kóbméterre lehet tenni, vagyis egészben véve évi 1,612.321 kôbméterre.
A korábbi idókben, mikor az erdók birtoklása rendezetlen volt,
mindenki szabad tulajdonnak tekintette azokat és faszükségletét onnan
fedezte, a hol érte. Csak 1776-ban adatott ki Bukovinára nézve az elsó
erdórendtartás. Az erdókezelésnek némi rendszerbe foglalása csak 1792-ben
vette kezdetét. Alapúl az ú. n. terúlet szerinti vágás-osztást választották,
melynél az évente kihasználható vágásterúlet nagyságának kiszámítása csupán
az erdó kiterjedésének és a vághatóság korának figyelembe vételével tórténik.
Egyes erdókben, melyek fatermése értékesíthetó volt, el is készítették ezen
az alapon a gazdálkodás tervét. A magántulajdonúl bírt erdók ellenben úgy
a védelem, valamint az ápolás tekintetében rosz bánásmódban részesúltek,
úgy, hogy a politikai hatóság 1818-ban és 1838-ban képzett erdótisztek
alkalmazását kivánó rendeleteket adott ki. Mindemellett a legtóbb erdóben
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bukovina, Band 20
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bukovina
- Band
- 20
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1899
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 548
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch