Seite - 488 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

488 1816-ban és 1820-ban azt is megkisérlették, hogy a dornai és jakobenyi kerûletekbôl a fât Keletre tutajozzâk ; ez a kisérlet azonban akkor a româniai jogâllapotok rendezetlensége miatt meghiusûlt. Nagyobb szabâsu fakivitelre iränyülö kisérlet aztân csak az ötvenes években tôrtént l'ijra, a mikor a Dorna és Bisztricza vôlgyén végig nagyobb mennyiségu fât sikerûlt Keletre szâllitani. Ebben az idôtàjban kezdett föllendulni a fakereskedés is a wiznitzi keruletben, a Czeremosz folyö mentén, s a folyönak nagy vizkôrnyékérôl sok szâlfât és rönköt, metszett és hasitott ârût szàllitottak tutajozâssal Czernowitzba s onnan tovâbb Oroszorszâgba és Româniâba. A lemberg-czernowitz-jassyi vasùtvonal kiépitése pedig (1866-ban) a finomabb szelvényârûnak külföldre valö kivitelét is lehetôvé tette s valôsâggal ettôl az idôponttôl kezdôdik a tulajdonképeni fakereskedés fejlôdése. Tûzifât pedig a vasüt maga is igen sokat fogyasztott, s azonkivûl sokat szâllitott Czernowitzba és a Galiczia keleti részén fekvô vârosokba; a tölgyfa, hangszerfa, dranicza, zsindely és szitakéreg élénk keresletnek örvendö kiviteli czikkek. A Horst czég mellett, mely 1867-ben a radautzi keruletben nagyobb fatermeléshez fogott, 1876-ban azonban mûkôdését tôkehiâny miatt kénytelen volt megszuntetni, a jelenleg is fônnâllô fatermelô és gôzfurész részvény- târsasâg (korâbban Götz Fülöp és Kâroly s târsa) fejlesztette nagyon a fakeres- kedést, mely utöbbi 1874-ben Czernowitzban tizkeretes gôzfurészt létesltett. A hatvanas évek folyamân kiépitett helyiérdekû vasûtak a két fô vizi ütvonaltöl oldalt esô vallâs-alapitvânyi és magânerdôket is megkôzelithetôkké tették a kereskedelem szâmâra s ezeknek az erdôknek fôltârâsa szämos vâllalat létesulését idézte elô. A fatermelés és a fakereskedés fejlôdésével lépést tartva a kûlônféle faföldolgozö gyârak keletkezése is lépést tartott. Miutân 1816-ban a Czeremosz folyön az elsö furészmalmot fôlâllitottâk, még abban az évben ugyanazon a folyön, valamint a Besztercze és Dorna vizén is több furészmalom épult. Ezek a fûrészmalmok természetesen nagyon kezdetleges berendezésuek voltak, û. n. olâh-furészmalmok ; csak mikor a szelvényârùk kivitele jôvedelmezô ûzletté vâlt, kezdték fôlâllitani a finomabb czikkek kidolgozâsâra alkalmas mûfurészmalmokat s utöbb a g'àz/ûrészeket. Bukovinâban jelenleg 31 gôzfurész és 123 furészmalom dolgozik, 146 több pengéjû és 146 egyszerû kerettel, 2.286 furészlappal; ezeken kivûl van benniik 144 kôrfurész, 6 bütüzö fûrész, 9 gyalulôgép, 1 léczfûrész, 5 szalagfurész. Mindezek földolgoznak évente mintegy 900.OOO kôbméter