Seite - 514 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

514 határ szomszédságáig visz. Mardzinánál Radautz felé ágazik el belóle egv másik út. Radautz tudvalévóleg, mint a es. kir. méntelep és jószágigazgatóság székhelye lassanként a tartomány egész déli hegyvidéke lakosságának fó élel- mezési raktárává fejlódótt. Wikowtól fôlfelé a Suczawa vôlgyében egy másik út (ma országút) ment Strazába, Seletinbe és Izworba s tovább a magas Kárpát-hegységen át egy lovagló Osvény a magyarországi Máramaros- Szigetre. Ismét egy másik nevezetes útvonal, a 248.3 kilométer hosszú Ferencz-út, készúlt el 1814-ben. Az ú. n. Kárpát-útat ugyanis a galicziai határtól Oroszeny- nél Nepotokoutzon, Duboutzon át (a hol a wikowi út elágazik) Czernowitzig hosszabbították meg s ott az erdélyi úttal kótótték óssze. Ez út mentén nem egy íontos ipartelep ¿11. Igy a már 1784-ben keletkezett jakobenyi vasbánya és gyár, a honnan az Aranyos-Bisztricza mentén fôlfelé a kirlibabai ezüst- és ólombányákhoz vitt egy út, továbbá a poiorittai rézhutához és az eisenaui vashámorokhoz. Wamától egy út a Moldawitza vôlgyébe kanyarodott, Watra- Moldawitza felé haladva fól a folyó vôlgyében, a hol szintén hámorok valának. Az ugyanezen út mentén levó Bukschoiában is dolgozott három készeló túz- hely és egy szerszám-kovácsoló hámor, a Sucha vôlgyében lévó Stulpikanyban pedig egy magas-kemeneze olvasztotta az érezet. A kôzlekedés megkónnyítésére czélzó további intézkedés volt a postai Osszekóttetések létesítése. A bekebelezés idején Bukovinának egyáltalán nem volt rendes postakôzlekedêse. A világi hatóságoknak igen csekély levelezését valószinúleg lovas legények. a kolostorokét és egyházi hatóságokét pedig külón egyházi levélhordók szállították. Mikor az osztrák csapatok a tarto- mányba Sniatynon át bevonúltak, e város és Czernowitz kôzôtt tábori postât rendeztek be. E csupán katonai czélokra szolgáló ideiglenes posta helyett csakhamar állandó intézményt kellett létesíteni, mely már ne csak az új kóz- igazgatási hivatalok, hanem a kereskedelem és ipar szükségeinek kielégítésére is szolgáljon. Már Splényi kormányzó is sürgette postaállomások fólállítását, de csak Enzenberg alatt szervezték 1783 január l-én Czernowitzban az elsó „rendes postaállomás"-t. Ezzel megindúlt a bukovinai posta szabályszerú járása egy felól Czernowitz és Sniatyn, más felól pedig Czernowitz és Besztercze kôzôtt. A kôzlekedés élénkítésére e vonalak alkalmas helyein szabályos idókózókben ismétlódó vásárokat, 1783-ban Szerethen és Suczawá- ban már országos vdsárokat s ezeken kivúl tôbb helyütt rendes hetivásárokat tartottak.