Seite - 516 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

516 Igy keletkeztek a manzthali hamorok, a wamai, bukschoiai, jakobenyi es kimpolungi vasgyarak, melyek mind vizerdvel hajtva a tartomanyban kelendd mezdgazdasagi es kerteszeti eszkdzok keszitesevel foglalkoztak. Az emelkedd gazdasagi, banyaszati es ipari termelessel lepest javultak es gyarapodtak a kozleked/s i eszkozok ¿s utak es tetemesen kiterjedt a keres- kedelem is. 1824 es 1855 kOzOtt a meglevd orszagiitakhoz jariilt a Mama- jestiebdl Zaleszezykin at Podoliaba es a Szerethrdl Moldvaba vivd ut, tovabba tdbb vam-ut epult a bessarabiai es moldvai hatar fele. A cs. kir. kamarai es vallasalapitvanyi jdszagok, az egyes kozsegek es uradalmak, vegul a Manz-fele banyavallalat es kohdk szinten szamos jd ut epiteserdl gondoskodtak. 1860-ban a bukovinai uthaldzat kerekszam 1.683 kilometernyi volt; ebbdl 408 kilo- meter birodalmi lit, 9.5 kilometer sobanyai, 70.3 kilometer vam-ut, a tobbi pedig tartomanyi es kozsegi. A bukovinai kozlekedesi utak kdzOtt nevezetes helyen allnak a vizi utak, minthogy eleinte es j6 sokaig, minden masnak hijaban, a tartomany erddben bdvelkedd reszeinek gazdag fatermeset a killfoldre csak ezeken szallitottak. Szazadunk kOzepeig a Bisztriczan, Moldavan es Suczawan val6 fatuta- jozas egyik f6 gondja volt a kincstari erddigazgatdsagnak. Eleinte ennek oly akadalyok alltak utjaban, melyek Moldva tOrvenyen kivuli allapotaiban gyoke- redztek es a melyek miatt szabalyszeru kOzlekedes mindaddig nem johetett letre, mig 1843-tdl 1846-ig Galatzban es Konstantinapolyban a kereskedelmi Osszekottetest nemzetkOzi megillapodasokkal nem biztositottak; s ennek kovet- kezteben mar egy evvel utdbb meg Kis-Azsiabol is erkeznek a tartomanyba kereskeddk, hogy ott hajdepiteshez valo fat vasaroljanak. A Czeremosz, Pruth es Dnieszter folydkon a fat Orosz-Kimpolungbdl es a Szereth-vdlgybdl egeszen Besszarabiaba usztatjak le. A bukovinai kereskedelem kezdetben nagyobbreszt az drmenyek kezeben volt; a termeles es kdzlekedes javiilasa folytdn azonban a lakossagnak mind szelesebb retegeit vonta kdrebe; s kivalt midta a zsiddkra vonatkozd, egy ideig fdnnallott korlatozasok megszuntek, azdta rendkivul gyors emelkedesnek indiilt. A nagykereskedelem leginkabb a gabonat, palinkit, vagdmarhat, fat, bdrdket, gyapjiit, hamuzsirt es egyeb mezdgazdasdgi termekeket dlelte fdl, eszkdzdlte a szomszedos orszagokkal vald forgalmat es jobbara atmeneti jellegu volt. Az egyetemes kOzgazdasagi fejlddesre, fdkep pedig az ipar, kereskedelem es kdzlekedes fejlesztesere szerfdldtt nagy fontossagii lett a czernowitzi keres-