Seite - 2 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

2 nagy jóvedelmQ kivánta, hogy védelmókról s a békés forgaloniról gondos- kodva legyen; nyilván e végból épúlt Lipcse, Végles, Dobronya és Zólyom vára; ez utóbbi fó vár és a várispán lakhelye volt. A XII. század régi megyéjéból a XIII. és XIV. század folyamán külón megyéúl vált ki e terúletból a Vág felsó vólgye és a Túrócz vólgye (Liptó- és Túróczmegye), s a megmaradt zólyomi erdó-rész lett a mai Zólyom- megyévé. Ennek 2.730 négyszógkilométernyi szabálytalan ferde négyszógú terúletét a Nagy-Fátra, az Alacsony-Tátra, a Fabova, az Osztroszki-Vepor és a selmecz-kórmóczbányai hegységek tómegei szegélyezik és borítják; de vólgyek is szeldelik, melyek kózúl leghosszabbak és legszebbek a Garam, Szalatna tágas, s a Zolna és más kisebb folyók mély vólgyei. A tóbbi terúlet mind csupa hegy, havas, meg erdóség. Az óserdót már sok helyütt kivágták, a régi híres bányászat is hanyatlott; de azért a lakosság egy része ma is az erdóból él, s a zólyomi vasipar messze fóldón ismeretes. A megye nyugati részén, Kórmóczbánya és Beszterczebánya kózt a Lanrin hegység teijed, a Laurin (l .026 méter) és a Goldbrunn (l .286 méter) csúcsokkal. melyek a bars-zólyomi határon állnak. Délnyugati ágai a garam- berzenczei festói vólgyszorost szegélyezik, s alattuk halad egymás mellett az országút Zólyom, a vasút pedig Kórmóczbánya felé; délkeleti végtagja aljában áll a zólyomi vaslemez-gyár. Ez a bécsi „Union" részvénytársaságé, mely a szomszéd kózségek határaiban barnaszén bányákat is nyitott (1,764.607 négyszóg méter terúlettel). A hegység éjszaki részében, Királyka határában homokkóbányát mívelnek, melynek terméke „beszterczebányai kóu néven általánosan ismeretes és becses. Hajdan kiváló nevezetességú volt a Laurin hegységnek Szkalka nevú részén épített, most már elhanyagolt és járhatatlan múút, mely Kórmócz- bánya felól Beszterczebányára vezetett. A Szkalkáról, és az innen tova vezetó „tolvajút" mellett fólmeredó sziklatetókról gyónyórú kilátás nyílik Kórmócz- bánya és Beszterczebánya hegyvidékére. A mostani út Kórmóczbányától fól Kordéházának tart, s onnan a Tajó patak vólgyébe ereszkedik. A kózeli Felsó-hegy a zólyomi barbárkori rézbányászat egyik óstelepe. Tajónál csatlakozik a Laurinhoz a Nagy-Fátra, melynek egyik leg- magasabb csúcsa, a nagy Krizsna (1.575 méter), épen Túrócz, Zólyom és Liptó megyék határainak ósszeszógellésénél emelkedik. A kórnyék festói szépségú. A Kopasz-domb (holy kopecz) déli oldalán 891 méter magas hágón meredeken kanyarodó s nehezen járható út viszen Túróczból Zólyom-