Seite - 3 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

s megyébe, Stubnyáról Mermándra (Hermanecz), a ritka szépségú hermándi vólgybe. Már kózel a bejáratához a „Nad Tufnou" nevú hegytómeg nyugati oldalán, Fels'ó-Hermánd kózség éjszaki határában, meglehetós magasságban két Tu/na nevú cseppkóves barlang van telve az Ursus peleus csontjaival. Tufnán túl kies erdós hegyek kózótt hosszan és szúken nyúlik el a hermándi volgy, melynek fenekén sziklás mederben rohan tova a pisztrán- gokban gazdag hermándi patak. A hegyoldalakat szakadékos meredek mész- sziklák borítják, s koztük és rajtuk hárs, bükk, juhar, fenyú, éger és szilfák zóldelnek. A magas hegyek felsó részeit fenyvesek borítják, alsó részeiken bükkósek vannak. Felsó-Hermándnál egy erdó arról nevezetes, hogy nagy részében a ritka tiszafából áll. A merre szemünk tekint, mindenfelé égnek meredó hegycsúcsok sorakoznak. A meredek lejtókról tóbb helyütt fakadnak források, melyeknek lefolyása oly nagy esésü, hogy csekély vizOkón hatalmas szálfákat úsztathatnak le a magaslatokról. Sok helyütt meg facsatornákon csúsztatják le a fát. A patakpartok mentén heveró 10—2o méternyi, nóvény- fódte sziklatombóket, valamint a mederben levóket is mind e rohanó hegyi vizek sodorták le, melyek medrokben hatalmas esésekkel zuhognak tovább szikláról-sziklára. Felsó-Hermándnál tárúl fól elóttünk a legszebb látvány; egy kisded patak vagy 12 méternyi eséssel nagy zúgással ómlik ki a hegynek magas sziklájából. Ez a hermándi vízesés. Odúkban is gazdag ez általában mészkózetú vidék, melynek kimosott sziklái valami elpusztúlt vár omladékai- hoz hasonlítanak. Ilyen Felsó-Hermándon alúl a Besztercze patak vólgyének a kórnyéke is, melynek egész hoszszában találhatók ammonitok, s az út mentén látható a málló mészkó. Itt vannak azok a bányák és mészégetók, melyek Beszterczebánya városát mészszel látják el. A Besztercze volgye tájképi tekintetben vetekedik a Hermánd vól- gyével. Hajdan e vólgyben huták és bányatelepek voltak. Ma már ezekból semmi sincs. Alsó-Hermándow túl megváltozik a kép. Kertek, mezók és szántófoldek fogadnak bennünket. Külónósen folkelti figyelmünket a Besztercze patak fódott csatornájú ága, mely a volgy legfontosabb gyártelepének, a hermaneczi papirgyarnak szolgál mozgató eróúl. 700—900 méternyi magas hegyek kózótt van ez a telep füstolgó kéményeivel, óriási kerekeivel, turbináival s raktárhelyiségeivel a tulajdonosok, a tisztek és a munkások csinos lakó- házaival. Egész külón kis falu ez a jó berendezésú gyártelep, mely a víz, a gózeró és a villamosság fólhasználásával múkódik s naponként ÍO.OOO, 1«