Seite - 4 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

4 tehát évente 2,800.000 kilogramm papirt készít. Tôbb mint 400 férfi és nó munkás dolgozik benne. E gyár Szerbiába, Bulgáriába és Romániába is szállít papir-árúkat. A mint tovább haladunk délre, a papirgyár fióktelepeivel még ezután is találkozunk a Besztercze vólgyében ; igy Olmányfalván és Jakabfalván. Egykori érczzúzói és bányái elhagyottak. Az Alacsony-Tátra hatalmas tômege Zólyom és Liptó kftzt húzódik, s fó gerinczén halad a két megye határvonala. Az Alacsony-Tátrát a Fátrától a Besztercze és Óhegy patakok vôlgye s azok folytatása, a stureczi hágó választja el, mely hazánkban a legszebb hágók egyike. A hágón át sokszor kanyarodva merészen kapaszkodó pompás útat a régi út folhasználásával Spengel József mérnók építé 1837-ben. Óhegytól Szarvasig festói szikla hegyhát húzódik, az úgy nevezett „Majer sziklája", melynek tôvét Szarvas telep egy része foglalja el. Itt • kezdódik a hágó emelkedése. A második fordúlónál 1895 júliusban vasbányát nyitottak és 11 méter mélységbcn vôrôs és barna vasérczre bukkantak, melyet most szorgalmasan aknáznak. Van a Sturecznek szép vízesése is. Huszonnyolcz nagy fordúlóval kapasz- kodunk fol a pompás úton az 1.069 méternyi magas hegynyeregre, Zólyom és Liptó határkóvéhez, honnan jó darabig kisérheti szemünk az éjszaki oldalon sziklasorok kózt szédító magasból a zordon Revucza vôlgyébe két kígyódzással lekanyarodó útat. A tetón állva éjszaknyugatnak a Fátra számos csúcsa és a hatalmas Krizsna, kôrôskôrûl pedíg Zólyommegye nagy része és a Revucza-vólgy egy darabja túnik szemünk elé egymás után. Szarvasnál Jánoska felé éjszakkeletnek kényelmetlen hegyi út ágazik el, mely számos apró telepen vonúl át, majd a Balázsnál egyesúlt úrvólgyi és lipcsei útakhoz csatlakozván, a savanyúvizes vôlgybe, a Prasiva, Nemcsova és Magurka kozti háromszógletú katlanban álló Koritniczába visz le. A Sturecz felól lesietó patak Olmányfalván felúl a Beszterczébe foly. Vôlgyének nevezetes helye Óhegy, a kórnyéknek 1715 óta híres búcsú- járó helye; jó levegójéért a fóvárosi nyaralók mind súrúbben látogatják. Óhegy a szomszéd Úrvolgygyú hajdan a kincstárnak ezüstben, rézérczben gazdag bányatelepe volt. Külónósen híres volt Európaszerte rézbányászata a XV. században, s az úrvólgyi, ó-német folíratú, gómbólyú fenekú réz csészék külfoldón is elismert becsú régiségek. A bányák rendkivúl nagyok és mélyek, s egykori fólvirágoztatójuk Thurzó János volt, ki a stureczi útat elószor építteté. Ma a kincstári bányamü telke 2,451.808 négyszôgméter; a Besztercze város tulajdonában levó homokhegyi, egykor gazdag érczbánya