Seite - 5 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

5 mai terúlete 784.260 négyszóg meter, de ma már igen csekély az évi termelése. Megjegyzésre méltó, hogy hazánkban Óhegy mellett, Kánalján 1812-ben keletkezett századunkban az elsó fegyvergyár, mely nagyban gyártott puskát, kardot és szuronyokat. Úrvolgy 900 méternyi magasban épúlt a Lajos-hegy és Ispánhát nevú hegyek kózén és oldalain. Igen kies fekvésú kózség. Gyógyúlást keresók gyakran látogatják tiszta levegójeért. Román szentélyú temploma a Lajos- hegyen áll és 134 lépcsó vezet fól hozzá; hajdan temetó vette kórúl és eró- dítés, melynek egyik bástyája most is áll. Igen régi eredetú. A kapu fólírata szerint már 1254-ben volt a kálváriájának kápolnája. Érdekes a templom két régi harangja (1596., 1619.), a melyek beszterczei készítmények, s igen szép mivú kelyhe 1574. évszámmal. Úrvólgyet a XIII. században ide telepedett németek nevezték el Herrengr?tndmk (Vallis dominorum); az 1 263-iki levél, mely András beszterczei bírónak adományozza a mai Birófalva fóldét, Urvólgyet még Montánának nevezi, és a szomszédos vidék népe most is csak Bánya (Baña) néven említi. Hajdan Szelcsén is virágzott a rézbányászat; s határában most is láthatók a régi bánya maradványai. Ezek a bányák mindig a korona birtokában voltak; egy ideig a XV. század- ban a királynék élvezték a jóvedelmóket, s a bányászok mindig a várispánt, a támokmestert s a nádort ismerték uroknak. Ezen úri jogból itt és másutt, hol e megyében a kincstárnak telepei vannak, a fóldbirtokra nézve érdekes intézmény fejlódott ki. Ennek értelmében a fóld maga a kincstárt, annak haszonvétele és a rajta emelt építmény a telekbirtokost illeti. Az úrvólgyi bányákban 1566-ban 36.000 mázsa réz és 5.250 márka ezüst volt a ter- melés; de már az 1738—45 kózti években 19.269 mázsa réz, s 1738 — 1766-ig mosni való érczet 93.508 mázsát és 48 fontot termeltek, miból 5.084 mázsa tiszta réz kerúlt ki. Aknáztak itt celestint, aragonitot és itt találták elószór e bányák külónlegességét, a híres iirvó/gyitet. 1822-ben a bányászat már nagyon aláhanyatlott. A 80-as években végkép meg- szúntették itt a bányászatot; de 1893-ban újra hozzá láttak, s a kisérlet- ként csekély eróvel indúlt munka a Ludovika-akna 420 méternyi mélyén gyónyórú rézérczet tárt fól; így remélhetó, hogy a bányászat itt újra fólvirágzik. A Besztercze-vólgytól az Alacsony-Tátra, a Vág és Garam vízválasztója, mint szakadatlan hegyláncz tart keletnek; gerincze az egész vonalon nem alacsonyabb 1.500 méternél, egyes csúcsai a 2.000 métert is meghaladják.